Restaurálás és tavaszi nagytakarítás a skanzenben

 Nemcsak egymásért, az állatokért is felelnek

„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb félelme az volt, hogy ha lebetegszünk, vagy ha karanténba kerül a teljes csapat, akkor ki látja el az állatokat?” Ezt már Varju András, a Göcseji Múzeum falumúzeumi és műszaki osztályának vezetője mesélte lapunknak, akit arra kértünk, hogy foglalja össze az elmúlt egy év nehézségeit, történéseit.

Varju András ezúttal a kecskéknek adott egy kis finomságot

- Tavaly május végén néhány hónapra kinyithattunk ugyan, és a bakancsos turisták száma növekedett is valamelyest, ám összességében nem nevezném kedvező időszaknak a mögöttünk lévő hónapokat. Végig bennünk volt az az érzés, hogy nagyon kell vigyázni magunkra, mert nemcsak önmagunkért és egymásért vagyunk felelősek, hanem a falumúzeumban lakó állatokért is – mondta az osztályvezető.

Megtudtuk: a skanzenben jelenleg kecskék, birkák, szamár, tyúkok, libák és kacsák várják a napi szintű ellátást. Sőt, a Zala folyó holtágában él két teknős is. Persze ők nem a skanzen „állományába” tartoznak, de rendszeresen látják őket napozni a malom közelében, így a stáb szívéhez nőttek. Varju András azt is megemlítette, hogy amióta nincsenek rendezvények és az árusok nem állítják fel standjaikat, a pitypang látványosan nagyobb életteret talált magának. Idő pedig bőven akadt a fűszerkert és az őshonos gyümölcsfák gondozására is.

- A zárvatartás ellenére folyamatos volt a munka, hiszen az éves állományvédelmi feladatokat, karbantartásokat ugyanúgy el kellett végezni. Mindig szükség van kisebb restaurálásokra, állagmegóvásokra. Ezek főleg a házak falait, vagy fedelét érintik. Befejeztük az ilyenkor esedékes tavaszi nagytakarítást is, úgyhogy most már tényleg jöhetnek a látogatók!

Nem álltak le a nagyobb projektek sem. A falumúzeumban zajlik egy osztrák-magyar képzési program, melynek során azokat az oktatókat képzik ki, akik majd a későbbiekben tanítják azt, hogy hogyan lehet a néprajzi értéket képviselő portákat kezelni, fenntartani. Az elméleti képzés online zajlott, ám a gyakorlati elemeket csak a helyszínen tudják elsajátítani a tanulók.

- Nagyon fontos, hogy legyen utánpótlás, vagyis hogy képezzünk olyan szakembereket, akik tudják hogyan kell a skanzenek házait felújítani, falazni, zsúpolni és ezt a tudást ők is át tudják majd adni. Az oktatásnak három fő eleme van, a hagyományos kerítésépítés, az épületek külső falainak óvása, újjáépítése és a tetőhéjalás. Szerencsére Zala megyéből és Vas megyéből is voltak jelentkezők a tanfolyamra.

Szükség van olyan szakemberekre, akik karban tudják tartani a régi portákat

Egy több ütemből álló TOP-pályázatnak köszönhetően folyamatban van a Göcseji Falumúzeum fejlesztése is. Ennek első állomása a Hencz-malom felújítása volt. Az átadásra egy szűkebb rendezvény keretében, tavaly augusztus 20-án került sor. Ugyanennek az ütemtervnek a részeként (a skanzen új elemeként) felépült a rámi kápolna, és a mellette lévő temetődomb. A pályázat további részeként új fogadóépület létesül, áthelyezik a kástut és az eredeti alapján megépítik a rámi iskolát.

- Nagyon várjuk már azt is, hogy felépüljön az a két „olajos ház”, ami egy átmenetet, vagy hidat képez a skanzen és a velünk szomszédos Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum között. Mindez a 20. század történelmi és életmódbeli változásait is jól jelzi majd. Ezek a fejlesztések nagy előrelépést jelentenek a falumúzeum jövője szempontjából – fogalmazott az osztályvezető.

A közelgő nyitással kapcsolatban Varju András elmondta: a jelenleg érvényes szabályok betartásával és a védettségi igazolványok felmutatásával lehet látogatni az intézményt. A fogadóépületben, vagyis a jegypénztárnál kötelező lesz maszkot viselni. Meghirdették továbbá a nyári táboraikat, remélik, hogy kedvezően alakul a járványügyi helyzet és minden tervezett program megvalósul.