Világnapok bűvöletében

Műemlékek, fokhagyma, föld napja

Mert minek például a fokhagymának világnap? Vagy nem is olyan elvetemült gondolat megemlékezni róla? Összefoglalónkból ez is kiderül. 

Fókuszban az épített örökség

Április 18-a már hosszú évtizedek óta a műemléki világnap. Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites, vagyis az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete) 1983-ban határozta el, hogy minden esztendőben ezen a napon hívja fel a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára. Mondván: a Föld valamennyi természeti és kulturális kincse az emberiség közös öröksége, amelynek megőrzése és védelme közös feladat. A kezdeményezéshez évről évre több ország csatlakozott, így mára már tényleg világméretű eseménnyé nőtte ki magát ez a nap. A járvány előtti években ilyenkor rendszeresen szerveződtek különféle előadások, épületbejárások, városi séták. Itt Zalaegerszegen is mindig többféle programmal emlékeztek meg a kulturális intézmények egy-egy fontos épületről.

Díszvilágítást kapott a kvártélyház udvara

Idén – a tavalyihoz hasonlóan – a veszélyhelyzet miatt csak képzeletbeli sétákra, virtuális kirándulásokra volt lehetőség. Meg esetleg arra, hogy utánajárjunk annak, hogy mik is a város legfontosabb épületei és vajon milyen állapotban vannak? Balaicz Zoltán polgármester a műemléki világnap kapcsán érdeklődésünkre elmondta: bár Zalaegerszeg nagy történelmi múltra tekint vissza, az 1247-es első írásos említés óta már 774 év telt el. Ennek ellenére más városokhoz képest nekünk nagyon kevés építészeti emlékünk maradt meg az elmúlt századokból. Emiatt különösen fontos, hogy a meglévő értékeinket megőrizzük, legyen szó műemléki épületekről, vagy helyi védelem alatt állókról.

A belváros védett és egyúttal ikonikus épületének számít például a törvényszék, vagyis a régi vármegyeháza, mely 1730-32 között épült, a Göcseji Múzeum, ami 1890-ben épült és eredetileg Takarékpénztár volt, de a Mária Magdolna plébániatemplom, valamint a Kvártélyház is. A múzeum felújítása jelenleg folyamatban van, a bíróság épülete már korábban megszépült. A Modern Városok Program keretében zajló városrehabilitáció során pedig több értékes építmény újult meg az elmúlt években.

Néhány évvel ezelőtt megújult a plébániahivatal épülete

2020 elejére befejeződött a Kvártélyház és a levéltár épületének felújítása. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és szerepe is változott. A felújítás során új színt kapott a homlokzat, nyílászárókat cseréltek és helyreállították az épületdíszeket is. A rekonstrukciónál az is fontos szempont volt, hogy valami pluszt adjanak a helyhez, így az amúgy is hangulatos belső udvarra egy változó színű fényelemekből álló világítás került. 

Szintén megszépült a Mária Magdolna plébániahivatal, majd néhány hónapja a nagytemplom épületén is befejeződtek a felújítási munkák. Ha elkészül a Göcseji Múzeum épülete is, akkor a Deák tér és a Piac tér környékén, valamint a Széchenyi téren szinte már mindenütt a korszerűen felújított, ám régi pompájukban tündöklő épületek várják a városlakókat és a turistákat. A polgármester azt is elárulta, hogy a piac melletti egykori Mérlegházat is szeretnék helyreállítani. Még ebben az önkormányzati ciklusban megújul továbbá a volt KISZÖV székház, az 1858-ban épült Korona Szálló épülete, az 1900-ban épült volt tiszti klub épülete és a Kazinczy tér 1. szám alatti, 1787-es régi városháza épülete is.

Kicsit kilépve a szűken vett belvárosból: nyáron elkezdődik a református templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, befejeződik a zárda épületének bővítése, ezenkívül tervben van az olai templom és a csácsi városrész egykori kastélyépületének megújítása is. Szintén felújításra vár Keresztury Dezső volt Jánka-hegyi háza. A rekonstrukciót követően pedig szeretnének olyan funkciót adni a költő, akadémikus néhai szőlőhegyi hajlékának, hogy az élővé váljon, látogatható legyen.
     
Fokhagymát vámpírok és boszorkányok ellen

Elsőre talán furcsának tűnik, hogy a fokhagymának is van világnapja (április 19.). Ám ha belegondolunk, hogy rengeteg ország gasztronómiájának alapvető eleme, és sok nép hiedelemvilágának szerves része ez a növény, annyira mégsem meglepő, hogy évről évre megemlékeznek róla.

Kezdhetnénk azzal, hogy már a rómaiak is…, hiszen a katonák erőt és bátorságot merítettek a fokhagymából. Azonban célszerű még korábbra visszamenni az időben: már az ókori Egyiptomban is alapvető élelmiszer volt, sőt teljesítményfokozóként tartották számon.

(Forrás: Wikipédia)

Azt talán mindenki tudja, hogy a fokhagymát régen rendszeresen bevetették a vámpírok és más gonosz erők ellen, köszönhetően jellegzetes illatának, melyet nem viselnek valami jól a démoni lények. Persze szűkebb környezetünk néphagyományaiban is megjelenik a fűszernövény szerteágazó használata. Elég csak fellapozni Gönczi Ferenc néprajzkutató Göcsej című kötetét. A „foghagymát” gyógyászati célra, étkezésre és rontás ellen egyaránt használták a göcseji és hetési falvak lakói. Például, hogy a csecsemő a kellő idő elteltével elszokjon az anyatejtől, mézzel vagy fokhagymával kenték be az anya mellét. De hideglelés ellen, gyomorbántalmakra és különféle kiütésekre (sömörre) is rendszeresen alkalmazták belsőleg, vagy borogatásra; legtöbbször édes tejben megfőzve a gerezdeket. Gyakran akasztottak az újszülöttek nyakába is fokhagymát, hogy ne lehessen őket megigézni. Szintén szokás volt a karácsonyt megelőző böjti napon fokhagymát enni: a család minden tagja kapott egy gerezdet, hogy erősek és egészségesek maradjanak a következő évben is. A hiedelem szerint fokhagymát Benedek napján volt célszerű ültetni, mert akkor lesz „szép, öreg gerezdű” a hagyma. Az ezzel megkent élőlényhez pedig boszorkányok nem férhetnek.

Tény, hogy a fokhagymának erős antioxidáns, antibakteriális hatása van, használják megfázás és köhögés csillapítására. Valamint jótékonyan hat a szív-és érrendszerre is. Mindezek ellenére, ha betegnek érezzük magunkat, inkább keressük fel az orvosunkat, és a fokhagymát leginkább ételízesítésre használjuk. (Van, aki szerint a mostani járványban és maszkviselésben az a legjobb, hogy bátran lehet enni reggelire fokhagymás pirítóst…)
     
Zöld színnel a Föld jövőjéért

Az épített környezet védelmével szinte egyenrangú a természeti értékek óvása is. Sőt, napjaninkban erre nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. A Föld napját először 1970 márciusában rendezték meg az USÁ-ban, majd április 22-én létrejött az Earth Day Network (vagyis a Föld Napja Hálózat). Ebből nőtte ki magát az ENSZ által is elfogadott hivatalos nemzetközi világnap. Magyarország először 1990-ben csatlakozott a környezetvédelmi eseményhez. Általában számos programot szerveznek ezen a napon: túrákat, faültetéseket, konferenciákat, takarítási akciókat, kerékpáros felvonulásokat, de különféle vetélkedőket is. Sok helyen ingyenesen lehet használni a tömegközlekedést, hogy ezzel is csökkentsék – legalább egy napra – az autós forgalmat. Idén a pandémia miatt kevés a lehetőség az ünneplésre, maximum egyéni kirándulásokat, önkéntes szemétszedő-akciókat szervezhetünk saját magunknak. Jónéhány intézmény pedig az online lehetőségeket kihasználva hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. 

(Forrás: Göcseji Múzeum)

Egy nemzetközi program keretin belül például a kulturális intézmények három napon át, saját közösségi oldalukra posztolnak gyűjteményükből tárgyakat, melyek egytől egyig zöld színűek. Ezzel is kiállva a klímavédelem és a természet értékei, szépségei mellett. Hiszen köztudott, hogy a zöld szín a természet színe, ami egyrészt nyugtatóan hat, üdeségével azonban inspirálja is a szellemet.

A programhoz csatlakozott a Göcseji Múzeum is, akik Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs jóvoltából a zöld szín kultúrtörténetével és lélektani hatásával, majd három zöld tárggyal ismertették meg az intézmény Facebook-oldalának olvasóit. Elsőként egy római kori bronz kolomp került terítékre, melynek jellegzetes zöld színét a bronz korróziója adja. Másnap egy visszafogottan díszes, 1910-es évekből származó szecessziós tintatartót mutattak be. A harmadik napon pedig a zöld „tárgy” nem volt más, mint maga a Göcseji Falumúzeum. Ami nemcsak zöldterület, hanem a hagyományos életvitel reprezentálásával, épp a hulladékmentes életmódra és az újrahasznosítás szükségességére tanít.