Világgá menni egy laptoppal?

 Zalaegerszegről a „digitális nomádságba”

Lesarkítva; olyan emberekről (távmunkát végzőkről, szabadúszókról vagy vállalkozókról), akik fogták a laptopjukat és „világgá mentek”. Közben mégis dolgoznak/pénzt keresnek. A helyzet persze nem ennyire egyszerű, és attól még nem folyik a pénz a bankszámlánkra, hogy laptopos szelfiket gyártunk magunkról a tengerparton ülve. Komoly szakmai tudás, elhivatottság, önállóság valamint nyitottságra, kalandra vágyó személyiségjegyek kellenek ahhoz, hogy valakiből digitális nomád lehessen. Minderről egy Zalaegerszegről elszármazott „nomáddal”, Böröcz Borbálával beszélgettünk – hol máshol, mint az online térben. A volt zrínyis diák érettségi után a Szegedi Tudományegyetem molekuláris bionikus mérnök szakán diplomázott, majd egy programozóképzést is elvégzett. Rövid ideig szoftverfejlesztőként dolgozott Budapesten, ám már ekkor gondolkodott rajta, hogy hogyan tudna hosszú távon, helyfüggetlen munkát végezni (hiszen a digitális nomádság tulajdonképpen ezt jelenti).

Böröcz Borbála jelenleg Barcelonában várja a pandémia végét (Forrás: Böröcz Borbála)

- 2019 nyarán, 25 évesen jöttem Barcelonába, elsőként három hónapra „önkénteskedni” egy hostelbe. Így megoldottam a szállás kérdését is, ami egyébként drága lett volna. Azért választottam Barcelonát, mert már kiskorom óta ez az egyik kedvenc városom, de eleinte még nem terveztem, hogy hosszú távon itt fogok lakni – meséli a kezdeteket Bori. – A három hónap elteltével részt vettem egy digitális nomádoknak szóló konferencián, ami egy Brazíliába tartó óceánjáró-hajón zajlott. Itt sok hasonló szemléletű, nálam már jóval tapasztaltabb nomádot ismertem meg. Eközben (és ennek hatására is) elkezdtem szabadúszóként tevékenykedni; ismerősökön és speciális internetes portálokon keresztül kerestem megbízásokat. Leginkább weboldalakat készítettem, de kipróbáltam új dolgokat is: adminisztrációs és marketing feladatokat vállaltam. A brazil út és egy otthoni családlátogatás után 2020 elején visszatértem Barcelonába. Az volt a terv, hogy ez lesz a „bázisom”, és továbbra is sokat utazom majd, de jött a vírus, így itt ragadtam…

- A munkavégzés akkor most nem utazásokkal tarkított, hanem inkább home office-ban zajlik?

- Száz százalékig igen! Tavaly év végén egy multinacionális cégnél kaptam munkát, így ismét főállásban, alkalmazottként dolgozom, de kizárólag otthonról. Most a járvány alatt lehetőségem nyílt visszatérni az eredeti szakmámhoz, vagyis az egészségügyi-informatikai területre. A cég irodájában viszont még sosem jártam. Az interjúk és a megbeszélések is mind online zajlanak, hiszen a közvetlen munkatársaim Európa különböző pontjain élnek. Ha majd lehet újra szabadon utazni, vihetem magammal a munkámat is, hiszen távmunkában is el tudom látni a feladataimat.

- A digitális nomádokat a legtöbbször úgy ábrázolják, vagy illusztrálják, hogy valami tengerparton heverésznek a laptopjukkal. Úgy tűnik, hogy ez nem igazán a valóság. Hogyan zajlik egy átlagos munkanap, vagy munkahét?

- Attól függ, hiszen három különböző út van arra, hogy valaki digitális nomádként éljen, és helyfüggetlen munkája legyen: saját vállalkozást vezetve, szabadúszóként vagy teljesen távmunkában dolgozó alkalmazottként. Én ebből az utóbbi kettőt próbáltam már, de a húgommal – aki biomérnök – elkezdünk dolgozni egy saját online vállalkozáson is. Az, hogy valaki mennyire tud a tengerparton laptoppal heverészve dolgozni, sokban függ attól, hogy az említett három munkatípus közül melyik utat választotta, és attól is, hogy mennyire jó valaki a szakmájában.

- A sok előny mellett mik lehetnek a buktatók?

- Saját online vállalkozást vezetve az ember teljesen a maga ura lehet, saját ötleteit valósíthatja meg, olyan tempóban, ahogy azt ő jónak látja. A megkereshető pénz gyakorlatilag végtelen, de könnyedén lehet nulla is a bevétel, ha éppen rosszul sül el valami, vagy ha túl sokat heverészett az ember a tengerparton, és elmaradt a munkával. A vállalkozó teljesen magára van utalva, hiszen senki nem mondja meg neki, hogy mikor, milyen határidőre, mennyit dolgozzon, és mit hogyan kell csinálni. Ha arra van szükség, lehet, hogy egész nap hetekig-hónapokig megállás nélkül dolgozik valamin, ám – mivel kötöttségek nélkül utazhat bárhová a munkájával – felfedezheti közben az egész világot. Szabadúszóként az ember más vállalkozásoknak vagy magánembereknek segít a szakértelmével. Ilyen esetben aktívan kell keresni az ügyfeleket és alkalmazkodni az igényeikhez. Meg kell velük egyezni, hogy mi, mikorra készül el. A határidőket pedig fontos betartani! Ezt leszámítva viszont úgy osztja be a napját, ahogy akarja.

- Alkalmazottaknál is működhet a digitális nomád életforma? 

- Nyilván távmunkában dolgozó alkalmazottakról van szó. Ebben az esetben nincs teljesen kötetlen munkarend, mert alkalmazkodni kell a megbeszélésekhez, kollégákhoz, főnökhöz, határidőkhöz és általában meg van határozva, hogy egy nap hány órát kell dolgozni. Azonban ha a munka teljes mértékben végezhető számítógépről és megengedi az utazást, akkor az így dolgozó nomádok is nyugodtan váltogathatják a lakhelyüket egyik tengerpartól a másikra, egyik országból a másikba. Ebben az esetben az időzónák lehetnek akadályozó tényezők. Emellett megvannak az alkalmazotti lét előnyei is, például van fizetett szabadság, nem kell ügyfeleket keresni, sem adminisztrációs (könyvelési, jogi, vállalkozásvezetési) feladatokat végezni. A lényeg mindhárom esetben az, hogy a munka megoldható legyen személyes kontaktok, irodába járkálások nélkül. Életformává attól válik, hogy egy-egy utazás után nem kell gyorsan visszatérni a „bázisra”. Nyugodtan el lehet tölteni több hetet, vagy akár 3-6 hónapot is egy helyszínen. Persze a vírus miatt ez most mindenkinél visszaszorult, és már nagyon várjuk a nyitást.

- Lehet ez a munkavégzés a jövő: elterjedhet annyira, hogy felülírja a mostani 40 órás munkahetet és a munkahelyi „szigort”? A jelenlegi vírushelyzet adhat lendületet mindehhez?

- Szerintem a jövőben általánosabbá válhat a helyfüggetlen munkavégzés. Most a pandémia miatti kényszerből egyre többen dolgoznak otthonról, home office-ból, és egyre többször kiderül, hogy ez teljesen jól működhet, ha mind a munkáltató, mind a munkavállaló felkészült arra, hogy digitálisan kommunikáljanak és a határidőket betartva elvégezzék a munkát. Így a járvány biztos, hogy ad egy lökést. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a digitális nomádság mindenkinek való. Azoknak tud vonzó lenni és olyan egyéneknél működik igazán, akik képesek felügyelet nélkül, hatékonyan dolgozni úgy, hogy kereslet is van a munkájukra. Ezenkívül beszélnek nyelveket,  maximálisan tudják használni az online technológiákat és emellett jól is érzik magukat idegen helyeken. 

- A digitális nomádsághoz életszemlélet, életfilozófia is társul? 

- Érdekes dolog ez, mert lehet, hogy otthon maradva, utazások nélkül jóval magasabb életszínvonalon élhetnének, de ez nem zavarja őket, mert fontosabb számukra az élmény vagy a világ megismerése! A nomádok nagy általánosságban nem igazán szeretik szórni a pénzt, főleg, ha utána cipelni kell, amit megvásároltak. Ugyanakkor az is lehet, hogy éppen olyan helyen járnak, ahol a helyi életszínvonal miatt nagyságrendekkel többet ér a pénzük, mint otthon, és ilyen közegben szinte luxus életet élhetnek. Ez főleg egy sor távol-keleti országra igaz. A fő jellemzője ennek az életformának a változatosság, ami a munkakörnyezetre és az idegen helyeken szerzett tapasztalatokra is értendő. Mivel azonban nomádnak lenni állandó alkalmazkodást is igényel a folyton változó kulturális közeg miatt, ezért annak való igazán, aki jobban érzi magát így, mint az otthon biztonságában.