Huszonöt éve hunyt el Keresztury Dezső

Hagyatékgondozás, emlékházfelújítás

A legtöbbször mint költőt, és Arany János életművének kutatóját emlegetjük, ám műfordító, lapszerkesztő, egyetemi tanár, az Eötvös József Collegium igazgatója, sőt vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. Majd az MTA főkönyvtárosa, később pedig az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője lett.

Szemes Bélával Keresztury Dezső belvárosi szobránál beszélgettünk

Keresztury Dezső Zalaegerszegen született 1904-ben, tizennégy éves koráig itt is élt, s bár tanulmányai majd munkája és hivatása hosszú időre elszólította, a hetvenes évek elejétől ismét szorosabbra fűzte kapcsolatát szülővárosával. Jó viszonyt ápolt egykori iskolájával, a Zrínyi Miklós Gimnáziummal, de a város kulturális- és közéletének szereplőivel is. Többször tett látogatást például Németh János keramikusművész műhelyében. Támogatta a kimagasló teljesítményt nyújtó diákokat, a család egykori Jánka-hegyi pihenőházát pedig a városnak adományozta. Ekkor jött létre a Keresztury Ház Kuratórium. Utoljára 1996 februárjában járt Zalaegerszegen, két hónappal később, április 30-án – 92. életévében – Budapesten elhunyt.

Halála után nem sokkal a kuratórium Keresztury Emlékbizottsággá alakult. A mostani évforduló kapcsán Szemes Bélával, a bizottság titkárával beszélgettünk a szervezet munkájáról, elképzeléseiről. Az emlékbizottság (melynek elnöke dr. Gyimesi Endre) talán az utolsó olyan végvár, ami Keresztury Dezső szellemiségét és emlékét őrzi – fogalmazott. Az utóbbi évtizedekben sok előrelépés történt a város támogatásával. A belvárosi „Centrum tér” felvette Keresztury Dezső nevét, és ugyanitt egy szobor is felidézi jellegzetes vonásait (mely Szórádi Zsigmond alkotása). A VMK szintén Keresztury nevét viseli, de a megyei könyvtár is évente megrendezi a költőről elnevezett szavalógálát – mondta Szemes Béla.

Az egyik legfontosabb feladat a hagyaték őrzése és gondozása. Annál is inkább, mert az emlékek két helyszín köré csoportosíthatók, és mind a kettő modernizálására, hasznosítására vannak elképzelések.

A Jánka-hegyi emlékház

- Az egyik helyszín, a már említett Jánka-hegyi pihenőház, melyet a költő még életében a városnak adományozott, továbbá könyveit, levelezéseit és más tárgyi emlékeit helyezte el itt. Halála után a budapesti otthonában lévő hagyatékának egy része is ide került. Ezek még feldolgozásra várnak. Nyakasné Túri Klára évtizedekig gondját viselte az itt található gyűjteménynek, ám sajnos néhány éve ő is elhunyt. A Jánka-hegyi emlékház szakmai felügyeletét most a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár látja el. Jó volna, ha minél előbb lenne lehetőség a ház felújítására, mert állaga egyre romlik – folytatta.

Hozzátéve: azt szeretnék, ha a rekonstrukció után, mint működő és nyitott alkotóház bekerülhetne az országos köztudatba, és a szakmai vérkeringésbe. Ha a terei is megújulnának, akkor rendszeresen fogadhatna látogatókat, kutatókat, iskolás csoportokat vagy pihenni, alkotni vágyó írókat, művészeket. Egy remek házról és egy ihletet, inspirációt adó helyszínről van szó. Az itt őrzött anyag pedig gazdagon illusztrálja a költő-tudós egész életművét, szellemiségét.

- A másik fontos elem Keresztury Dezső egykori szülőháza, ami a Mártírok út elején áll. Emeleti részein jelenleg szociális lakások és egy nyelviskola is található. Ezek kiváltásával egy komplex kulturális centrumot lehetne itt létrehozni, ami már régi álma az emlékbizottságnak. Ide kerülhetne a Keresztury-hagyaték egy része, a többi teremben pedig Ruszt Józsefnek és Gábor Miklósnak nyílhatna emlékszobája, hiszen az ő hagyatékuk is feldolgozásra, bemutatásra vár. Ennek a belvárosi háznak van egy kis udvara is, ami némi felújítás után szintén nagyon hangulatossá tehető. Az átalakított szülőház egy új színfoltja lehetne Zalaegerszeg egész kulturális életének, de a belvárosnak is. Annál is inkább, mert a szomszédságában már megújult a volt Zóna épülete, de a régi HEMO és az egykori Korona szálló is rekonstrukció előtt áll. Keresztury szülőháza szintén fontos része ennek a régi belvárosképnek.

Keresztury Mártírok úti szülőháza

Az emlékbizottság titkára bízik benne, hogy a járványhelyzet elmúltával ismét előtérbe kerülhet mind a két említett ház jövője. Hiszen mindkettőre nagyon ráfér a megújulás, és az is, hogy élő, látogatható helyszínné alakuljanak. 

Keresztury halálának 25. évfordulója alkalmából április 29-én egy delegáció utazott Zalaegerszegről Budapestre, hogy megkoszorúzzák az akadémikus sírját a Farkasréti temetőben. Szintén az emlékezést szolgája az a napokban elkészült, néhány perces videó is, mely Keresztury életét foglalja össze képekben: kisgyermekkorától egészen az utolsó zalaegerszegi látogatásig. A képeken feltűnik édesapja, Keresztury József, a város egykori polgármestere is, de a családi fotókon túl korabeli utcaképeket és régi kulturális helyszíneket is láthatunk. (A kisfilm a könyvtár Facebook oldalán elérhető.)

Szemes Béla azt is elmondta, hogy a város és a bizottság a könyvtárral és a Zrínyi gimnáziummal együtt eddig példamutató módon ápolta a költő emlékét. Reméli, hogy ez a jövőben is így marad. Ehhez azonban szükség lesz némi fiatalításra, hiszen az emlékbizottság tagságának jó része már hatvanon túli. Bíznak benne, hogy évek, évtizedek múlva is lesz folytatása a munkájuknak.