Vezető hírek
Zalaegerszegre érkeztek a váci múmiák
Rejtélyek, sorsok és tudományos eredmények a Mindszentyneumban
A sírhelyen 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsót találtak, melyek a 18-19. század elején elhunyt váciak mumifikálódott holttestét rejtették. A leletek feldolgozása után néhány évvel a Magyar Természettudományi Múzeum mutatta be elsőnként a múmiákat, a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt. Az anyag egy része – kiegészülve a múmiák vizsgálatának és kutatásának tudományos módszereivel, illetve a beazonosított elhunytak személyes történetével, életútjával – egy országos vándorkiállítás formájában járja az országot.
A zártkörű zalaegerszegi kiállításmegnyitón köszöntőt mondott Csengei Ágota, a Mindszentyneum vezetője, Vigh László országgyűlési képviselő és Velkey Péter, a polgármesteri kabinet kulturális főtanácsadója. A felszólalók többek között kiemelték, hogy a többszáz elhunytat tartalmazó kripta, és az ott megtalált múmiák fontos kortörténeti források és számos tudományterület munkáját segítik. A 18-19. századi életmódról nyerhetünk hasznos ismereteket.
Havasi Bálint régész, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója a megnyitón úgy fogalmazott: a múmiák a múltba és saját korunkba egyaránt elkalauzolnak minket. Már nem régészeti korszakról van szó, de régészeti módszerekkel tárták fel a kriptát. A halottakat természettudományi módszerekkel vizsgálták. A holttestekből kimutathatók a korszak betegségei, az életmód, a táplálkozási szokások, az öltözködés és az egyes foglalkozások is, hiszen több mint száz halott nevét ismerjük a koporsókról. Így a páratlan leletegyüttes a történettudomány, a néprajz, az antropológia és az orvoslás tudományterületeit is érinti.
Havasi Bálint
Ugyanakkor van egy mai része is a kiállításnak, mellyel a Mindszentyneum küldetéséhez tud kapcsolódni; mégpedig a halállal való szembenézés. Hogy hogyan viszonyulunk a gyászhoz, az elmúláshoz. Manapság ugyanis nem divat erről beszélni. A tárlat ezért egyfajta szembenézés önmagunkkal és saját magunk „jövőjével” is – fogalmazott a múzeumigazgató.
A rendezvényen jelen volt Fehérváriné Tóth Helga, a váci Tragor Ignác Múzeum vezetője, valamint Zomborka Márta néprajzkutató, a kiállítás kurátora (aki egy tárlatvezetést is tartott a megnyitót követően). Az eseményen részt vett továbbá Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója is, aki a kiállítást megnyitva többek elmondta: sok információ van ebben az unikális kollekcióban. A felgyorsult világban lassan elveszítjük a saját korunkat, a múltat meg végképp. A fiatalok már a 20. századról se nagyon tudnak, nem hogy az azt megelőző korszakokról.
A rejtélyek, sorsok múmiák című tárlat egy olyan korba kalauzol, amikor még a járványok mindennaposak voltak, nem volt egészséges ivóvíz, szegényes volt a táplálkozás, az anyák közül pedig sokan meghaltak gyermekágyi lázban és sok újszülött sem érte meg a kétéves kort. A múmiák – és a beazonosítható holttestek mellett olvasható élettörténetek – egy a miénknél jóval keményebb világot mutatnak be, ahol a halál sokkal természetesebb dolog volt, mint ma. Az akkori emberek ugyanis nap, mint nap együtt éltek vele.
Bernert Zsolt
A kiállításon persze az is kiderül, hogy hogyan maradhattak meg egyáltalán ilyen jó állapotban a váci holttestek. Nos, a kriptában – ahová 1731-1808 között temetkeztek – egyenletes és alacsony hőmérséklet uralkodott, így a klímának köszönhetően a holttestek spontán mumifikálódtak, és az egykori váci polgárok (férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok) jó állapotban vészelték át az évszázadokat. Bár a halottak között sok a TBC-s beteg, a szakemberek mindenkit megnyugtattak: a múmiák nem jelentenek ránk veszélyt, és mi sem rájuk. Megfelelő tárolás (speciális koporsók) mellett meg tudják óvni őket a további bomlástól.
A kiállításon több eredeti múmia is megtekinthető, továbbá audiovizuális eszközökkel, érdekes olvasmányokkal mutatják be a váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a halottak természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Életet mentett a szén-monoxid-érzékelőEZE sajtótájékoztató közgyűlési döntésekrőlMegnyitják a felújított páterdombi gyalogos aluljárótÚjabb kerékpárutak épülnek Zala megyébenKözgyűlés utáni sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióHogyan váltsunk Ügyfélkapu+-ra?Fának csapódott egy autó Bocfölde térségében, egy 16 éves lány életét veszítetteÉrtékelte a 2024-es évet Balaicz ZoltánMagyar Péter a zalaegerszegi Mérleg térenZalai pedagógus is szerepel a Rátz Tanár Úr Életműdíj kitüntetettjei között -
rovatunk hírei
Átvette a díszpolgári oklevelet Betlehem Dávid olimpikonKözösségi teadélután a Szent József Közösségi HázbanA biztonságos rollerezésért a ZalaZONE-banZalakaros polgármesterének ajtaja nyitva áll a lakosság előtt Megindult a kétirányú forgalom a Hunyadi út és a vasútállomás közöttLenti eredményesen, sok fejlesztést megvalósítva zárja az idei évetInfrastruktúra-fejlesztések a Gébárti-tónálHarmincéves a Zala Vármegyei Kereskedelmi és IparkamaraEredményes, aktív volt a növényorvosok idei éveÁtadták a 2024-es Zalaegerszegért díjakat top 10
Magyar Péter a zalaegerszegi Mérleg térenMegnyitják a felújított páterdombi gyalogos aluljárótSzerda hajnaltól Veszprém és Ajka között szünetel a vasúti forgalom, pótlóbuszok viszik az utasokat Hogyan váltsunk Ügyfélkapu+-ra?Fának csapódott egy autó Bocfölde térségében, egy 16 éves lány életét veszítetteMikulás sétát szervezett a Bogáncs ÁllatmenhelyZalai pedagógus is szerepel a Rátz Tanár Úr Életműdíj kitüntetettjei közöttAdventi hangverseny a Liszt-iskolábanAdventi bazár a Waldorf-iskolábanUtóvéd: szocreál a festészetben és az építészetben