Megjelent a Családtörténeteink kötet

Levéltári sajtótájékoztató a magyar kultúra napján

A kötet megjelenésével kapcsolatban dr. Kulcsár Bálint levéltáros felidézte, hogy a két évvel ezelőtti konferencia sok érdeklődőt vonzott. Az előadásokból készült könyv kiadását a Degré Alajos Zalai Honismereti Alapítvány és a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány tette lehetővé. Ahogy a konferencia, úgy a kiadvány érdekessége is az, hogy a helyi levéltárosok családtörténeteit ismerhetjük meg.

Káli Csaba, Kulcsár Bálint és Molnár András a legújabb kiadvánnyal

Kulcsár Bálint, Bekő Tamás, Molnár András, Simon Beáta, Gyimesi Endre, Káli Csaba, Paksy Zoltán, Csomor Erzsébet és Bojt-Tóth Orsolya saját családjuk múltjának egy-egy szeletét dolgozta fel tudományos eszközökkel. A különböző életutak és a fennmaradt dokumentumok (például magániratok, fotók) sokfélesége miatt módszertani változatosság jellemzi a levéltárosok családfakutatásait. A könyv által megismerhetünk néhány foglalkozási dinasztiát, de azt is, hogy a történelem évszázadai hogyan formálták Zala megye és Zalaegerszeg társadalmát. Vannak tősgyökeres családok, mások távoli országrészekből, vagy külföldről települtek be az egyes évszázadokban, de az is lényeges, hogy milyen mesterséget űztek, vagy, hogy a nagyobb, sorfordító történelmi események milyen hatással voltak a családtagokra.

A levéltárosok családtörténetei olvashatók a kötetben

Az évindító sajtótájékoztatón a levéltár 2023-as szakmai, tudományos és közművelődési munkáját dr. Káli Csaba igazgató értékelte. Többek között elhangzott: tavaly hetven iratképző szerv iratkezelését ellenőrizték a megye területén. Az iratok gyarapodása, selejtezése, rendezése következtében 11209 iratfolyóméterre nőtt az állomány. Hozzátette: évek óta helyhiánnyal küzdenek, így csak selejtezések után tudnak újabb anyagokat befogadni. A levéltár kutatószolgálatát 126-an, az ügyfélszolgálatot pedig ezren keresték fel az előző évben. Általánosságban elmondható, hogy folyamatosan nő az elektronikus ügyintézés. A megkeresések java már a digitális térben zajlik, csökken a személyes jelenlét a kutatók részéről.

Az igazgató bemutatta a Magyar Nemzeti Levéltár AdatbázisokOnline (adatbazisokonline.mnl.gov.hu) internetes felületét, ahol Zalára vonatkozó dokumentumokat is kereshetnek a látogatók. Közel tíz év munkájának eredményeképpen, három adatbázis-csoportban (1950 előtti testületek, tanácstestületek, párttestületek) 38 testület kutatható. Összesen 123.440 napirendi pont érhető el az adatbázisban. 
Káli Csaba arról is beszámolt, hogy tavaly 31 különböző témájú tudományos írásművet készítettek és 21 előadást tartottak a levéltár munkatársai. Emellett két önálló kötetet jelentetett meg az intézmény és két tudományos konferenciát tartottak.

Molnár András (jobbról) az idei terveket ismertette

Az idei év terveiről Molnár András igazgatóhelyettes tájékoztatta a sajtót. Elhangzott: a Line Design Kiadónál hamarosan megjelenik a tavalyi Deák és kortársai tudományos konferencia anyaga. Idén ünneplik a Zalai Gyűjtemény sorozat 50. évfordulóját. Az első kötet 1974-ben jelent meg. A jeles alkalomból a levéltár honlapján pdf-formátumban elérhetővé válik a kiadványsorozat 2017 óta megjelent 81-86. kötete. Az intézmény idén két konferenciával készül: májusban a Göcseji Múzeummal közösen a 19-20. századi Zalaegerszeg szórakozási szokásait, társasági életét veszik górcső alá, októberben pedig az 50 éves Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat kapcsán a vidéki tudományos műhelyek, könyvkiadók kerülnek fókuszba.

Molnár András azt is elmondta, hogy a levéltár csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi program nevű térségi kulturális projektjéhez. Ennek keretében tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartanak a megye falvaiban, kisvárosaiban. A projekt három témát érint: a „Kutasd a múltad!” rendezvények segítségével helytörténeti és családtörténeti kutatásokra lesz lehetőség. A „Légy a történelem része” program során gyűjtőköri napokat rendeznek, az „Örökítsd meg a jelent a jövőnek!" című sorozat pedig egy történelmi fotóklub lesz, melyen a régi fényképek forrásértékéről és felhasználási lehetőségeikről esik szó.

Eddig tizenöt zalai település kapcsolódott be a Petőfi Programba, de a Művelődési Intézeten keresztül további jelentkezőket is várnak.