Levéltár

Megtartani az eddigi szakmai nívót, és figyelni, felkészülni a jövő kihívásaira – röviden ezek a legfontosabb céljai a levéltár új igazgatójának. Dr. Káli Csaba történész harminc évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a Zala Megyei Levéltárban, s tavaly október közepe óta ő a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának új igazgatója.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Török korból származó iratokkal, obsitlevéllel, második világháború idején készült fotókkal, valamint különleges családi dokumentumokkal is gyarapodott a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának állománya a tavalyi évben.

A 21. század emberének természetes az utazás, szeretünk más tájakat, kultúrákat felfedezni. De mi volt a helyzet évszázadokkal ezelőtt? Kik és hogyan utaztak a középkorban, és milyen veszélyek leselkedtek rájuk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a zalaegerszegi Lokálpatrióta klub legutóbbi ülésén dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros.

A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárában dr. Káli Csaba, dr. Kulcsár Bálint és Molnár András tájékoztatta a sajtót.

A 2022-es év eredményeiről, néhány változásról és az idei esztendő terveiről tartottak sajtótájékoztatót a levéltárban. A hagyományos évindító eseményen az is elhangzott, hogy a törvényi változásoknak megfelelően az intézmény neve hivatalosan Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára (MNL ZVL) lett.

Szakmai elismerésben részesült Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, címzetes igazgatója. A közelmúltban a „Pro Archivo Nationali” díj I. (arany) fokozatát vehette át.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

A pozsonyi diétán zajló események és egy zalai követ mindennapjai elevenednek meg Molnár András történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatójának legújabb könyvében. A szerző az 1825-1833 közötti időszakra fókuszálva mutatja be Deák Antal (Deák Ferenc testvére) politikai tevékenységét, a pozsonyi hétköznapokat, sőt a képviselő magánéletébe is bepillantást nyerhet az olvasó.

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.

A hagyományokhoz híven a Deák Ferenc téren vette kezdetét a március 15-i városi ünnepségsorozat Zalaegerszegen. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen "a haza bölcsének” szobránál Vigh László országgyűlési képviselő mondott beszédet.

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Az 1980-as évektől kezdve rendezik meg kétévente a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat, mégpedig a magyar tudomány ünnepe napjához (november 3.) kapcsolódóan. A kétnapos tanácskozáson a megye múzeumainak, könyvtárainak és a levéltárnak a munkatársai számolnak be legfrissebb kutatásaik eredményeiről.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.