Zalaegerszeg nevezetes személyiségei

Újabb várostörténeti tanulmánykötet - Megjelent a Zalaegerszegi Füzetek 18. száma

A kötetbemutatón Tóth Renáta könyvtárigazgató bevezetésképpen felidézte a Zalaegerszegi Füzetek sorozat történetét: az első kötet 1975-ben jelent meg. A cél már akkor az volt, hogy a kulturális értékekre és a várostörténet fontos személyiségeire, eseményeire felhívják a figyelmet. A dizájn azóta sokat változott és a kiadásban voltak kisebb-nagyobb szünetek, de a kiadvány rendszeresen megjelenik. Az eddig megjelent példányokból egy mini-kiállítást is rendeztek a könyvtár előadótermében. 

A kötetbemutató résztvevői és a szerzők egy csoportja

Az eseményen jelen volt Balaicz Zoltán polgármester, aki többek között elmondta: a múlt megismeréséhez és a jövő tervezéséhez szükségesek a konferenciák és a mostanihoz hasonló kötetek. A polgármester szerint fontos, hogy egyszerre lássuk a történelmi személyiséget, és magát az embert is. Ettől lesz ugyanis teljes a kép. Ennek hiányában csak idealizált karaktereket kapunk.

A 19-20. század elfeledett személyiségeit is bemutatja az új kötet

A friss tanulmánykötetben mezővárosi jegyző, honvéd, iskolaigazgató-lapszerkesztő, nyomdász, festőművész, ügyvéd, patikus, tiszti főorvos, költő élete bontakozik ki az olvasók előtt. A „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című könyv szerzőiről és a tanulmányokról Kiss Gábor szólt. A Göcseji Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának, valamint a könyvtárnak a munkatársai jegyzik a kiadványt. Kulcsár Bálint levéltáros Dömötör Jánosnak (1791-1853), Zalaegerszeg mezőváros egykori jegyzőjének életét mutatja be. Molnár András főlevéltáros az első egerszegi honvédről, Árvay Sándorról (1826-1914) írt. Kiss Gábor főkönyvtáros Udvardy Ignác (1848-1920) tanár, iskolaigazgató, lapszerkesztő munkásságát tárta fel. Udvardy nevéhez kötődik a helyi középfokú oktatás fejlesztése és a kereskedelmi/gazdasági képzés létrehozása.

Kiss Gábor és Gyimesi Endre

Dr. Kostyál László művészettörténész egy elfeledett grafikus- és festőművész alakját és pályájának főbb állomásait ismertette a kötetbemutatón. Háry Gyula (1864-1946) egy izgalmas és sokoldalú személyiség volt, akinek művészete halála után már nem kapott kellő figyelmet. A tanulmánnyal ezt a hiányosságot igyekszik pótolni a szerző. Megyeri Anna történész, nyugalmazott főmuzeológus dr. Kaszter Ödön (1874-1941) zalaegerszegi gyógyszerész életútját, és ezzel a Szent lélek patika történetét dolgozta fel és mutatta be a rendezvényen. Béres Katalin történész, főmuzeológus egy zalaegerszegi költő, Háry Emma (1916-1998) pályafutást és karitatív tevékenységét ismertette.

Mini-kiállítás az eddigi kötetekből

A kiadványban dr. Thassy Gábor (1871-1950) vármegyei tisztiorvosról és politikusról dr. Gyimesi Endre történész, Briglevics Károly ügyvéd (1878-1957) személyiségéről és munkásságáról pedig dr. Paksy Zoltán főlevéltáros írt tanulmányt.Simon Beáta levéltári könyvtáros pedig Kakas Ágoston nyomdász (1878-1966) életútját és a nyomda történetét vázolta fel.

A kötetből nemcsak az egyes szereplők sorsa, pályája bontakozik ki, hanem a város 19-20. századi közéletébe, társadalmi, gazdasági viszonyaiba is bepillantást nyerhetünk.