Vezető hírek
Hogyan éltek és gondolkodtak a középkorban?
Zalaegerszegen is bemutatták Bilkei Irén kötetét
Mint arról júniusban beszámoltunk, a „Hermelines subák, vízjeles papírok és szelídített szarvas - Hétköznapi élet a Nyugat-Dunántúlon a 15-16. században” című kötet a sárvári Nádasdy Kulturális Központ és a szombathelyi Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg a nyár elején, és az első hivatalos kötetbemutatónak is a sárvári intézmény adott otthont. Most viszont a zalai megyeszékhelyen is debütált a kiadvány: a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón Tóth Renáta könyvtárigazgató köszöntője után Kiss Gábor főkönyvtáros beszélgetett a szerzővel. A kiadó részéről jelen volt Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója is.
Tóth Renáta, Kiss Gábor, Bilkei Irén és Takács Zoltán Bálint
Bilkei Irén többek között elárulta: körülbelül huszonöt év kutatómunkáján alapszik a könyv. A témában már sokszor tartott előadást különböző helyszíneken. A hallgatók részéről mindig felmerül a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy hogyan éltek a középkori emberek? Konkrét írásos források valóban nincsenek erről, ám a történészek a korabeli oklevelek, magánlevelek, peres iratok, uradalmi számadások és végrendeletek alapján rekonstruálni tudják az életmódot. Az írott forrásokból ugyanis kiolvasható, hogy hol éltek, mivel foglalkoztak, hogyan táplálkoztak, öltözködtek, utaztak, szórakoztak és gondolkodtak eleink, de sokszor a 15-16. századi higiéniai szokások, vagy az időmérés módja is benne rejlik a dokumentumokban. A kötet egyes fejezetei ezeket a témákat érintik.
Bilkei Irén a kötetbemutatón
A szerző kiemelte, hogy a kutatómunkában nagy szerepet kaptak az úgynevezett hatalmaskodásokkal kapcsolatos iratanyagok. A középkorban ugyanis gyakran előfordult, hogy rátörtek valakire a pereskedő rokonok, vagy a főurak familiárisai. Ezeket az eseteket jelentették és hivatalos okiratban rögzítették, hogy milyen tárgyakat (bútort, ruhát, ékszert, állatot) vittek el a rablók. Ugyanilyen hasznosak a magánlevelek is, melyek elterjedése annak köszönhető, hogy a 16. század az anyanyelvi kultúra kiteljesedésének kora, és sokan megtanultak írni, olvasni.
A történész hozzátette, hogy az írott források mellett a régészeti kutatások eredményeit és a tárgyi emlékeket is felhasználta a könyv megírásához. Ezzel ugyanis teljesebbé válik a késő középkori és kora újkori Nyugat-Dunántúl hétköznapi életének bemutatása.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Útburkolat-felújítás kezdődik a Vizslaparki útonJúlius 22-től lezárják a zalaegerszegi Hunyadi utcátZalából hatan vehettek át elismerést a Bíróságok NapjánA zalaegerszegi Fehér Hattyú bisztró épülete nyerte a közönségszavazástJúlius 20-án ismét gasztroséta Zalaegerszeg belvárosábanAz Év háza 2024 pályázat jelöltjei között van a Fehér HattyúHévíz, Sárvár, Muraszombat, Lendva: közösen a fenntartható turizmusértEcsedi Erzsébet a Kaszás Attila-díj jelöltjei közöttBuszöböl felújítása a ságodi városrészbenAz idei Lokálpatrióta díjra várja a javaslatokat az EZE -
rovatunk hírei
"Amerikából jöttünk, 25 érmet hoztunk!” Újdonságok a gyenediási piaconTermálfürdő és szálloda az egyensúlyértA vendéglátós szakma színe-javaHévízi virágosítása meleg színekkelJapán méhész delegáció ZalábanAranykorúak juniálisaPiknik a VizslaparkbanTour de Hongrie bicajversenyNe mobiloz biciklizés közben! top 10
A zalaegerszegi Fehér Hattyú bisztró épülete nyerte a közönségszavazástIsmét sikeres volt a Filmzenei koncert a Dísz térenNován idén 35. alkalommal rendezték meg a kézikaszás aratónapot Csuklós kivitelű elektromos autóbusz bizonyíthat a Volánbusznál ZalaegerszegenEcsedi Erzsébet a Kaszás Attila-díj jelöltjei közöttVasárnap lesz a 24. Egerszeg Búcsú a Göcseji FalumúzeumbanMegszépült a Saly család sírja a Göcseji úti temetőbenHárom éve lép fel a Motion Dance School a kosármeccsekenNyáresti verspiknik dalokkal, képekkel a Szényi-portánFilmezést tanulnak a Reels-videók világában