Levéltár

Stílusos meglepetéssel készültek kollégái, pályatársai dr. Bilkei Irén nyugalmazott levéltáros-történész, (a MNL Zala Vármegyei Levéltára címzetes igazgatója) kerek születésnapjára.

A sorrendben harmadik választáson is bizalmat szavazott a lakosság Kustánszeg képviselő-testületének. Az ünnepélyes alakuló ülést a közelmúltban tartották a településen.

Magyarul Európában címmel vándorkiállítás érkezett Zalaegerszegre, az „1100 éve Európában, 20 éve az Unióban” című programsorozat keretében. A legfontosabb történelmi eseményeket felvillantó tablókiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján látható még október 21-22-én.

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban Őriné dr. Bilkei Irén nyugalmazott főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatóját.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

„Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században” címmel szervez tudományos konferenciát május 22-én, 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett évindító sajtótájékoztatóján mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat 86. számát. A kiadvány a 2022-es „Családtörténeteink” című genealógiai konferencia anyagából készült, és ugyanezen a címen is jelent meg.

Felavatták Kapiller Imre levéltáros emléktábláját az MNL Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján.

Tavaly lett volna 70 éves, és több mint öt éve nincs már velünk Kapiller Imre, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának Pauler Gyula-díjas, nyugalmazott levéltárosa. Egykori kollégái és barátai az évfordulók kapcsán úgy gondolták, hogy emléktáblát állítanak tiszteletére volt munkahelye folyosóján. A levéltár bejáratánál elhelyezett domborművet Béres János szobrászművész készítette.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.