Új generáció a zalaegerszegi GébArt művésztelepen

 A jövőben a képzőművészeti egyetem hallgatói táboroznak

A Magyar Képzőművészeti Egyetemmel kötött megállapodás értelmében a kéthetes zalaegerszegi alkotótáborba most festészet szakos hallgatók, vagy a „Képzőn” frissen végzett, pályakezdő művészek érkeztek. A nemzetköziséget pedig az egyetem külföldi kapcsolatai biztosítják, így a Gébárti-tó partjára most Németországból és Csíkszeredáról jött egy-egy hallgató a 12 fős csoportba. A művésztábort dr. Filp Csaba festőművész, egyetemi docens vezeti.

Prokné Tirner Gyöngyi, a művésztelep szervezője, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház nyugalmazott titkára érdeklődésünkre elmondta, hogy a GébArt művésztelep nehéz időszakon van túl; előbb a Covid miatt maradt ki egy év, majd az energiaválság miatt nem tudtak tábort szervezni. Ez idő alatt sem pályázati forrás, sem önkormányzati támogatás nem állt rendelkezésre. Örülnek, hogy most az NKA Képzőművészeti Kollégiumától és a zalaegerszegi önkormányzattól is kaptak pénzt, így sikerült újra megszervezni a művésztelepet. Felidézte, hogy a művészetet kedvelő közönség azért tavaly sem maradt GébArt-hangulat nélkül, hiszen a Keresztury VMK-ban rendeztek egy összegző kiállítást azoknak a művésztelepeknek az anyagából, melyeket Horváth M. Zoltán festőművész vezetett. 

- A zalaegerszegi művésztelep most átalakul: a következő időszakban nem a pályafutásuk csúcsán járó, hosszú évek óta alkotó képzőművészek köré szervezzük meg a tábort, hanem az új generációt, a pályájukat most kezdő, vagy még tanulmányaikat folytató alkotókat hívjuk meg. Abban nem lesz változás, hogy az alkotótáborban készült művek közül személyenként kettő-kettő Zalaegerszegen marad, gyarapítva a közel 600 darabos GébArt-i gyűjteményt – tette hozzá Prokné Tirner Gyöngyi.

A művésztelep augusztus 5-én indult, és az első napokban főleg anyagkísérletek zajlottak – mesélte lapunknak dr. Filp Csaba, táborvezető. Mint mondta, nincs szigorú műfaji, vagy stílusra vonatkozó megkötés. A fiatalok szabad kezet kaptak. Az viszont már az első napokban látszott, hogy a tó környezete és az alkotóház sok olyan lehetőséget kínál számukra, amik amúgy nincsenek jelen az életükben. Néhányan a kerámia iránt kezdtek el érdeklődni, mások az itt lévő fémműhely munkáját kísérik figyelemmel. Van, aki pedig rátalált a tópart kagylóira, köveire; így biztos, hogy lesznek kagyló és kő témájú alkotások a záró kiállításon.

- Bár festészet szakos hallgatókról van szó, ezek a kísérletek nagyon fontosak számukra, hiszen az itt szerzett tapasztalatokat később integrálni tudják művészetükbe. Egyáltalán nem baj az sem, ha kilépnek abból a munkamenetből, megszokott tematikából, stílusból amiben egyébként dolgoznak, mert egy alkotónak mindig kellenek az új ingerek, látásmódok – fogalmazott a tábor vezetője.

Talán sokan tudják, hogy hazánkban a művésztelepek funkciója sokáig az volt, hogy a más-más helyekről érkező, más-más irányzatokat követő, különböző technikai eljárásokat alkalmazó művészeket összehozzák egy-egy eszmecserére, tapasztalatszerzésre, kapcsolatépítésre. Kérdésünkre, hogy a fiatal generáció esetében is működik-e ez az elgondolás (pláne, hogy ugyanarról az egyemről érkeznek, ismerik egymást), Filp Csaba azt felelte: nagy a generációs különbség a fiatalok és az idősebb alkotók között.

- Látom a hallgatóimon, hogy sokkal izoláltabban élnek és dolgoznak, mint az idősebb korosztály. A tábor emiatt egy szocializációs „gyakorlat” is számukra. Jó alkalom arra, hogy összerázódjanak, annak ellenére, hogy jórészt osztálytársakról van szó. Picit lassabban is álltak neki a munkának, mert idő kellett, míg megszokják a közeget, felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Ezek nem negatívumok, egyszerűen a mai fiatalokban más készségek alakultak ki, máshogy látnak és reagálnak, mert egészen más technikai-, vizuális- és kommunikációs közegben nőttek fel, mint a náluk 10-20 vagy annál is több évvel idősebb alkotók. Azt érzem viszont, hogy a mágia mindig megmarad; a fehér vászon átlényegül, és születik valami alkotás belőle.

A művésztelepnek van zalai „lakója” is, Kerese Zsolt személyében, aki szintén Filp Csaba tanítványa az egyetemen. A táborozók a napi alkotómunkán kívül előadásokat hallgatnak, kirándulnak és a megyeszékhely köztéri alkotásaival is megismerkednek. Többek között Tóth Norbert festőművész és Kovács László művészettörténész, művésztanár is bekapcsolódott a kiegészítő programokba.

A kéthetes tábort augusztus 16-án 18 órakor egy nyilvános kiállítás zárja a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház galériájában.