Műteremlakás-állapotok

A műteremlakások akkor modernek és tágasak voltak; ahhoz képest főleg, hogy sok művész addig csak lakótelepi lakásának valamelyik – arra nem feltétlenül alkalmas – helyiségében tudott dolgozni. Jó néhány évtized eltelt azóta: a bérlők cserélődtek, a lakások amortizálódtak; van, amelyik jobban, van, amelyik kevésbé. Az ott élő, vagy alkotó művészek szerint sok a beázás, elöregedtek a nyílászárók és a fűtési rendszer sem mindig a legkorszerűbb. Többek között annak próbáltunk utánajárni, hogy milyen lehetőségek vannak a felújításra.

Szellemi pezsgést hoztak - ma felújításra szorulnak

Jelenleg nyolc műteremlakás van a városban: négy a Báthory utcában, egy a Kazinczy-, három pedig a Tüttőssy utcában. A legkisebbek 34 négyzetméteresek, a legnagyobb pedig 107 négyzetméter – válaszolta érdeklődésünkre Gecse Péter alpolgármester. A Báthory utcában lévők – melyek a legrégebbiek közül valók – a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) tulajdonában vannak, övék a pályáztatási, illetve a bérlőjelölési jog. Hozzájuk kell fordulni akkor is, ha felújításra van szükség. A MANK engedélyével viszont az önkormányzat is adhat támogatást rekonstrukcióra.

Az alpolgármester hozzátette: ez több esetben meg is történt, annál is inkább, mert tényleg vannak rossz állapotban lévők közöttük, főleg a Báthory utcában. Itt nemrégiben sor került az egyik lakás felújítására: Fischer György néhai műtermét a Lendváról érkezett Pál Katja festőművész vehette birtokba. Az előző években pedig az önkormányzati fenntartású Tüttőssy utcai műtermek esetében is történt felújítás. Ezek egyébként a legkisebbek; mindössze 34 négyzetméter alapterületű, tetőtéri lakásokról van szó.

Kérdésünkre, hogy a város a jövőben tervezi-e bővíteni a műtermek számát, Gecse Péter azt felelte, hogy egyelőre nem, hiszen a meglévőkkel is van tennivaló. A város anyagi lehetőségeihez képest igyekszik forrásokat találni a felújításra. A lakások számának bővítése helyett inkább az értékek megőrzésére, a mostaniak korszerűsítésére próbálnak koncentrálni. Bíznak abban is, hogy lesz állami forrás a rekonstrukcióra.

A páterdombi műtermeket annak idején úgy alakították ki, hogy minden művészeti műfajnak megfeleljenek. Nem egyformák, van alacsonyabb és magasabb belmagasságú is közöttük. Az első bérlői a 60-as évek végén Németh János keramikusművész és Dús László festőművész voltak – idézte fel a kezdeteket Szabolcs Péter. A szobrászművész nem az első körben felépített – három lakásból álló, családi ház jellegű – műterem egyikét, hanem a szomszédban később felépített ingatlant vette birtokba 1976-ban. Mint meséli, addig a landorhegyi lakásuk nagyszobája volt a műterme, ami nem volt túl komfortos alkotóhely. Szerinte akkoriban nagyon jó kezdeményezés volt a műteremlakás-építés. Azt viszont sajnálja, hogy állaguk mára meglehetősen leromlott. Emiatt például néhány éve kiköltöztette alkotói rezidenciáját Csatárba.

A Báthory utcai lakások kezdetben többször is gazdát cseréltek. Dús László az Egyesült Államokba költözött, helyére Palicz József festőművész érkezett, majd Fischer György, de itt alkotott Gácsi Mihály grafikusművész is. Németh János afféle „őslakosnak” tekinthető, hiszen a kezdetektől itt él, bár egyszer az egyik műteremből átköltözött a másikba. Nemrégiben pedig a Lendváról érkezett Pál Katja festőművész, a D’Clinic Studios rezidenciaprogram vezetője nyerte el az egykori Fischer-lakás bérleményének jogát.

Kustos Lajos egykori tanácselnök kulturális életet fejlesztő projektje volt a műteremlakás-építés, ami egy rettentő fontos, és máig ható döntés volt akkoriban – mondta érdeklődésünkre dr. Kostyál László művészettörténész. A néhai tanácselnököt lehet szeretni, nem szeretni, de tény: sok olyan folyamatot indított el, ami pezsdítően hatott Zalaegerszeg művészeti és szellemi életére. Ilyen volt az a törekvése is, hogy igyekezett minél több művészt hívni a városba.

A lakásokhoz pályáztatás útján lehet hozzájutni, a MANK tulajdonában lévő műtermek esetében minden olyan alkotóművész pályázhat, aki igazolhatóan művészeti tevékenységet tud felmutatni. Bérleti díjat, közüzemi költségeket a művészeknek kell fizetniük, a MANK pedig a bérlői jogviszony ideje alatt kiállítást is rendezhet az alkotók műveiből. Ami az önkormányzati műteremlakásokat illeti: ide a városban élő vagy alkotó művészek pályázhatnak, akinek tevékenysége műteremhez kötött és megfelelő referenciaanyagot nyújtanak be. Itt is bérleti díjat és rezsit kell fizetniük az alkotóknak.

A nyolc műteremlakásból jelenleg egy üres, illetve vannak olyanok, akik bár bérleti jogviszonnyal rendelkezek, de nem, vagy csak alkalmanként használják az ingatlant. Gecse Péter szerint ilyen esetben addig nem sokat tehet a város, amíg a szerződésbe foglalt költségeket rendszeresen befizetik a bérlők.