Pánczél Petra

A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség az önkormányzat támogatásával botlóköveket helyezett el a Zrínyi Miklós Gimnázium bejárata elé, emlékezve az iskola 1944-ben elhurcolt egykori tanulóira.

Helytörténeti érdeklődése jórészt családi indíttatású, hiszen az 1800-as évek közepe óta Zalaegerszegen élnek. Dédapja cukrászmester volt, kávéház tulajdonos. A Kummer kávéház épülete – mely később mozinak is helyt adott – ma is áll a Batthyány utca elején.

Helyismereti tevékenység a kistelepülési könyvtárakban címmel rendezett szakmai napot a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtár. A tanácskozáson szó esett többek között a helyismereti munka lehetőségeiről, illetve arról, hogy miért fontos a megfelelő szemléletű könyvtáros a falusi intézményekben.

Makovecz-kápolna épülhet a Gébárti-tó partján. A 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas építész néhány évvel halála előtt tervezett Boldogasszony kápolnát a zalaegerszegi tó partjára, ám annak felépítése nem történt meg.

Nincs azzal baj, ha valakinek van egy képzelt barátja. Kinek ne lett volna gyerekkorában? Lehet, hogy egy ponton túl ez már kórós, a kívülállók számára meg érthetetlen. Viszont krízishelyzetben akár jól is jöhet; reményt ad. És egyfajta kapocs lehet a külvilág felé.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

A mai társadalmak nem kedveznek a lelki érésnek, a lelki folyamatoknak. A fogyasztói attitűd instant, nárcisztikus módon, azonnali kielégülést akar. A befelé fordulás, a másikra figyelés kevésbé fontos.

Most ilyen csajosan kezdem, hogy vajon melyik szexibb: a követ emelő munkás, az Íjász, vagy netán az Ad astra? Deákot szóba se hozom, ő nem az a kategória, maradjon egyszerűen csak bölcs.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának egyik tanulsága, hogy még mindig tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak Budapesten zajlottak forradalmi események. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban éppen ezért abból a célból szerveződött egy szakmai kerekasztal-beszélgetés, hogy a zalaegerszegi történésekre irányítsák rá a figyelmet.

Őrizzük meg, újítsuk fel. De úgy, hogy közben az eredeti stílus és érték is megmaradjon, ám a 21. század kívánalmainak is megfeleljen egy-egy régi ház. Vagy netán egy egész utca?

Október végi tiszta lángok címmel nyílt képzőművészeti kiállítás a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben, melynek témája az 1956-os forradalom és szabadságharc.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

Gyönyörű megmunkáltság, drámaian torz és esendő alakok. Fenségesség és alantasság. Felfelé ívelő, polírozott bronz figurák, geometriára alapozott koncepció.

Rendhagyó konferenciával emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

Ritka ajándékkal gazdagodott a Göcseji Múzeum gyűjteménye: az egykori híres cigányprímás, nótaszerző, Dandi (Kis) Károly hegedűjét adományozta a múzeumnak a zenész családjának nevében özvegy Dandi Lászlóné, a prímás menye.