Ötven éve épült a könyvtár épülete

A tér többi épületének átalakítása miatt most mégis beleillik a képbe – mondja Kiss Gábor, akivel az épület történetéről beszélgettünk. Az igazgató a félreértések elkerülése végett leszögezte: nem a könyvtár, mint intézmény 50 esztendős – hiszen az sokkal régebbi – hanem maga a Deák téri épület.

A könyvtár épülete egykor

Üvegfelület, funkcionalitás és tágas terek

- A mostani könyvtári rendszer annak idején a tanácsi rendszerrel párhuzamosan épült ki az ötvenes években. Érdekes azonban, hogy szervezetileg ugyan szovjet mintájú, ám szellemiségében inkább angolszász volt. Egyre jobban terjedt például a szabadpolcos könyvtárhasználat, amitől kezdetben sok szakmabéli is ódzkodott.

Zalaegerszegen sokáig a Kossuth és a Petőfi utca sarkán álló Udvardy-házban (ma már a szalagház áll a helyén) működött könyvtár. Az egykori ügyvéd-család házát államosították, és oda került az intézmény, ami egészen 1967-ig működött ott – folytatja az igazgató. Hol összevonva a városi könyvtárral, hol pedig önálló, megyei könyvtárként. Ez a mindössze 150 négyzetméteres épület azonban már az ötvenes években is szűkösnek bizonyult.

Kiss Gábor a kiállításra szánt régi fotográfiákkal

- Képzeljünk egy polgári családi házat, ahol a bejárati folyosón a kölcsönzőhely működik, az egykori szalon helyén pedig a polcos rendszer. A kötészetet és az egyéb kiszolgáló helyiségeket máshová kellett költöztetni, annyira kicsi volt a tér. Problémát okozott az a pozitív változás is, hogy az ötvenes évek közepétől a könyvtárak maguk is elkezdtek könyveket vásárolni; tehát nemcsak a korábbi gyűjteményekből, vagy hagyatékokból működtek. És ez az az évtized, amikor elindul a helyismereti gyűjtés is, Fülöp István igazgató munkásságának köszönhetően.

Kiss Gábor azt mondja: az 50-es, 60-as évek egyfajta csúcspontja volt az olvasásnak és a könyvvásárlásnak. Az emberek háztartásában is halmozódtak fel könyvek és a könyvtárakban is ez volt a helyzet. Az állományok gyorsan fejlődtek, így országos igény lett, hogy új és modern könyvtárépületek létesüljenek. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele a Deák téri építkezés is.

- Olyan helyet kerestek az új könyvtárépületnek, ami a városközpontban van, jól megközelíthető és tágas terek kialakítását teszi lehetővé. A Deák tér pont megfelelt ezeknek az elképzeléseknek. A mostani könyvtár helyén egy szabadtéri színpad volt akkor, és a tér sem úgy nézett ki, mint napjainkban. Barokk, neoreneszánsz, polgári, illetve kisvárosi hangulata volt a környezetnek. Ide álmodták meg a modern épület. A színpadot elbontották, és néhány régi házat is szanálni kellett a piac felőli oldalon.

Funkcionális, modern belső tereket alakítottak ki a 60-as évek végén

Az eredeti elképzelések szerint már a 60-as évek elején megépült volna a könyvtár, ám a megvalósítás kissé elhúzódott; a megyei tanács csak az 1965-től kezdődő ötéves tervbe illesztette be a projektet. Végül 1967 márciusára elkészült az új, 1200 négyzetméteres, acélszerkezetes, jórészt üvegfelületű könyvtárépület, mely építészeti szempontból sok dicséretet kapott. Stílusát és funkcióját tekintve is modernnek számított: a tágas, világos, letisztult terek, a színvonalas bútorok, a légbefúvásos fűtési rendszer az olvasók igényeit szolgálták. A felső, mintegy 600 négyzetméteres területen ugyanis az olvasóterem és a szabadpolcos tér került fókuszba.

- Olvasói szempontból valóban kiváló volt – folytatja az igazgató –, csak az volt a gond vele, hogy munkahelyeket nem terveztek bele. Hiába volt az alsó szinten két párhuzamos raktárrész, annak egyik felét elvitték az irodák. Az igazgatóságnak, gazdasági szervnek, módszertani csoportnak, helyismereti gyűjteménynek, valamint a kötészetnek, raktáraknak mind-mind hely kellett volna. Szóval az új épület is zsúfolt volt, ráadásul a lapostető egy idő után mindig beázott a piac felőli oldalon. Folyamatosan javítgattak rajta, de nem lett jobb. Közben az elektronikai rendszer is kezdett tönkremenni.

Már 1989-ben volt egy ráépítési terv, de a rekonstrukció a rendszerváltozás miatt elmaradt, hiszen „új” fenntartóhoz került az intézmény. Végül 1992-ben állványozták fel – három évre – az épületet, ami tetőtér ráépítést kapott. Kiss Gábor épp ekkor lett az intézmény vezetője; bemelegítésképpen a felújítási procedúra levezénylése lett az egyik feladata.

- A ráépítésnek hála megszűnt a beázás, egy csomó értékes térrel lett gazdagabb a könyvtárépület. Beköltözhettek a külső raktárak és a gyermekkönyvtár, megújult a fűtési rendszer és a villamoshálózat, korszerűbb és jobb helyre költözhetett az igazgatás. Tény, hogy az építmény elveszítette az eredeti stílusát, de azóta a Deák tér környéki épületek is annyit változtak, hogy most egységes hatást kelt az amúgy eklektikus környezet.

A könyvtár épülete napjainkban, a piac felől

A kilencvenes évek óta sok idő eltelt, s azóta alulról ázik be a könyvtár. Emiatt az alsó szint szorulna némi felújításra, és a helyismereti gyűjteményt is szeretnék méltóbb helyre költöztetni. E célra a mostani olvasóteremből választanának le egy részt. Az olvasói- és könyvtárhasználati szokások amúgy is megváltoztak, már nincs szükség ekkora méretű kézikönyvtárra.

Az 50. évforduló alkalmából egy játékos kvízzel várják a betérőket, ezenkívül féláron lehet beiratkozni a könyvtárba. Az épület múltjáról pedig egy mini-kiállítás is megemlékezik; sok, várostörténeti szempontból is értékes fotóval.