A mandulaágat tartó nőalak kalandjai

Mikus Sándor szobrászművész – eredetileg Nő mandulaággal című – alkotása 1955-ben, a felszabadulás 10. évfordulójának emlékére került a vasútállomással szemközti térre. Az emlékmű sorsa a politikai változások miatt kissé kalandosra sikerült. 1956 októberében a zalaegerszegi tüntetők ledöntötték a szovjet megszállás egyik emblematikus jelképének számító domborművet. Hosszú hónapokig csak a romos talapzata látszott. Fél évvel később azonban a hatalom újra visszaállította az alkotást.

Nő mandulaággal - egyelőre elbontották

Felszabadulás helyett szabadság - szimbólumváltás a téren

1991 nyarán, a szovjet csapatok kivonulásának alkalmából a „Felszabadulásunk emlékére 1945” felirat kiegészült az 1991-es évszámmal is. Az ünnepségen Csurka István országgyűlési képviselő, az MDF akkori alelnöke mondott beszédet. Az emlékmű szimbolikus szerepe, szellemi értéke az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Az alkotásra kevesebb figyelem hárult, állaga is fokozatosan romlott.

Mint azt Balaicz Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta: az állagromlás már évek óta jól látszott, és többen fel is hívták rá a figyelmet. Tavaly emiatt kért a város statikai véleményt, mely életveszélyesnek minősítette az emlékművet. A szakvélemény szerint a külső, műkőből készült elemek anyagukban teljesen tönkrementek, s ez a falazott réteg, több centiméter szélesen el is vált a belső, beton anyagtól. Emiatt a konstrukció „állékonysága nem garantálható”. A statikus ezért bontást javasolt. Ez február végén megtörtént.

Hátoldalán a rejtélyes felirat

A polgármester elárulta: az eltávolításakor egy különlegességre bukkantak. Az emlékmű hátoldalának belső felén egy jól olvasható feliratra leltek, melyről eddig senki nem tudott. Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének kezdő sorait („A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar.”) véste oda valaki. Vélhetően az 1957-es visszaállítás előtt, az októberi események mementójaként. Jelenleg vizsgálják, hogy a titkos felirat mikor és hogyan került az emlékműre, ennek eredményeiről majd később tájékoztatják a közvéleményt.

Jelenleg üres a tér. Később Szabadság emlékmű néven állítják vissza a domborművet

A dombormű és a hátoldali felirat most egy az egyik kőfaragó cég telephelyén van. Az emlékmű többi része a bontás során megsemmisült, szétporladt. A virágzó mandulaágat tartó nőalak visszakerül majd a vasútállomással szemközti térre, ám mint a szabadság emlékműve. A tervek szerint többek között egy Kossuth Lajos idézet szerepel majd rajta, valamint a magyarság szabadságért vívott küzdelmeinek jeles dátumai (1703-1711; 1848-49; 1945; 1956; 1989).

Az emlékmű környezetét hamarosan a Városgazdálkodási Kft. munkatársai rendezik, parkosítják.