Leletek és testrészek a kút mélyéről

Az ásatás egyik vezetője már hosszú évtizedek óta foglalkozik a Zrínyi Miklós horvát bán által 1661-ben épített vár történetével. Mint meséli: annak idején szakdolgozata révén került kapcsolatba a témával. Már a kilencvenes években is zajlottak itt munkák, aztán a kétezres évek elején folytatott feltárásokat. Ezek eredményeképpen előkerült többek között egy több helyiségű barakk épület, a vár falszerkezete és a fal egy szakasza. Az ásatások lebonyolításához a környező falvak – Őrtilos, Belezna, Molnári – önkormányzatai is adtak támogatást.

A kútásás speciális munkát ingényel. (A kútásók felvétele.)

Feltárták Zrínyi-Újvár török kori várkútját

A régészeket azonban már régóta foglalkoztatja az is, hogy mit rejt a vár kútja…

- A korabeli forrásokból – egészen pontosan Esterházy Pál nádor leírásából – tudjuk, hogy a törökök, miután 1664 nyarán elfoglalták és felégették a várat, a legyilkolt várvédő katonák holttesteit a vár kútjába dobták, hogy így mérgezzék meg a vizet – folytatta Vándor László. A várkút helyét már 1994-ben sikerült beazonosítani, a feltárására azonban mostanáig várni kellett.

Annál is inkább, mert a kútásás speciális munka, nem kimondottan régészeti feladat. A lejutáshoz kútásókra van szükség. Egy tavalyi sikeres pályázatnak köszönhetően kezdődhetett el a munka májusban, melyet Vándor László, és kollégája, dr. Költő László, a somogyi múzeum nyugalmazott igazgatója irányított. A kútásást pedig egy erre szakosodott brigád végezte el. A feladat nem volt egyszerű, hiszen óvatosan kellett lefelé haladni, nehogy a régészeti értékek sérüljenek. A munkát ráadásul az esőzések is nehezítették.

Dr. Vándor László (ZalaMédia archív)

A szakemberek az Esterházy-leírásból kiindulva arra számítottak, hogy a várvédő katonák tetemeit rejti a kút. Ehhez képest kevés emberi maradványt, viszont annál több, más értékes leletet találtak…

- Elképesztő mennyiségű faanyagot találtunk, amik a környező épületekből származnak. Előkerült továbbá a vár itatóvályúja is, ami az egyik legértékesebb lelet. Vélhetően Zrínyi ebből itatta a lovát, hiszen más e célra alkalmas vályú eddigi ismereteink szerint nem volt a területen. Megtaláltuk továbbá a kútszerkezet maradványát, az egykori favödör alját, ezenkívül mázas kályhacsempéket, használati díszkerámiákat és katonai felszereléseket is szép számmal. Így szablya, sisak, hajító lándzsa egy darabja, puskatus, nadrágszíj, csizma, gomb, ágyúgolyó is gazdagítja a leletanyagot. Két aranytárgy is előkerült: egy rátétdísz (ami sisakot vagy páncélt díszíthetett) és egy aranykarika.

Természetesen emberi maradványokat is találtak, például karcsontot, koponyacsontot. Vándor László ezzel kapcsolatban elmondta: azt feltételezik, hogy miután a törökök elvonultak a helyszínről, az életben maradtak valószínűleg kivették a kútból a halottakat, és eltemették őket. A kútban ezért csak a csonkolódott testrészeket találták meg, ez lehet a magyarázat arra, hogy miért kevesebb a vártnál az emberi maradványok száma.

Kérdésünkre, hogy mennyire lehet az Esterházy-féle leírásra hagyatkozni a kútba dobott katonák nagy számát illetően (a nádor beszámolójában az áll, hogy a várban rekedt összes várvédőt legyilkolták és kútba dobták), a régész azt felelte: természetesen mérlegelni a korabeli leírás realitását. A hasonló krónikákban nem ritkák a túlzások. A víz megmérgezéséhez pedig elegendő néhány holttest is. Annyi bizonyos, hogy a kutat ezt követően már nem használták, be is omlott. A későbbi korokban pedig a környékbeli falvakból ide hozták a szemetet. Erre utal az is, hogy több ládára való 18-19. századi néprajzi anyagot (cserepeket, üvegeket, csempéket) találtak.

Cél: az itatóvályú megmentése. (A kútásók felvétele.)

Vándor László szerint fontos lenne, hogy a kiásott kút fennmaradjon az utókornak, ezért szeretnék megmenteni; kifalazni. Ehhez körülbelül másfél millió forintra lenne szükség. Mint mondja, ígérvények vannak. Őszig viszont végezni kellene a falazással, különben a kút tönkremegy.

Jó hír viszont, hogy a közelmúltban a Göcseji Múzeum és több cég közbenjárásával Zalaegerszegre szállították és vízfürdőbe tették az előkerült itatóvályút. Erre azért volt szükség, hogy a leletet megóvják a kiszáradástól, elporladástól. Ugyan ez is csak átmeneti megoldás, hiszen a vályút impregnálni kellene ahhoz, hogy ne romoljon az állaga és megmaradhasson az utókornak. Jelenleg ennek a „mentési akciónak” is zajlanak az előkészületei...