Várostörténet

A Lokálpatrióta Klub legutóbbi találkozóján a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Kummer Gyula mérnök tanár egykori zalaegerszegi vendéglátóhelyeket és üzleteket bemutató előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

Zalaegerszeg lakótelepeit mutatta be az a nosztalgiabuszos városnézés, melyet a Göcseji Múzeum szervezett szombat délután a kulturális örökség napjai keretében.

Megújult a zalaegerszegi Saly fényképészcsalád sírja a Göcseji úti temetőben. Mint arról korábban beszámoltunk, Kummer Gyula mérnök-tanár, városvédő még tavasszal egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra a problémára, hogy a közismert fényképészcsalád tagjainak közös sírhelye megváltásra vár, a sír állaga pedig erősen leromlott.

Korszakot idéző sanzonokkal, kuplékkal zárult június elsején a Göcseji Múzeum „Nőnek lenni akkor…” című időszaki kiállítása. Az elmúlt négy hónapban látogatható tárlat finisszázsán Bódis Bettina énekes lépett fel. A koncertet megelőzően a három kurátor – Béres Katalin és Erős Krisztina történészek, valamint Kiss Nóra etnográfus – tartott rövid tárlatvezetést.

A zalaegerszegi Tourinform iroda várostörténetet bemutató tematikus sétáinak sora ezúttal híres megyeszékhelyi, vagy Zalához köthető édesanyák és gyermekeik életét villantotta fel, Tódor Tamás idegenvezető mindenre kiterjedő, alapos felkészültségének köszönhetően.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Mint arról beszámoltunk, elkezdődtek az egykori ZA-KO Ruhagyár rekonstrukciós munkálatai. A következő években loftlakásokat alakítanak ki az egykori gyárépületben. Az új helyzet apropóján tekintettünk vissza a tündöklés, és a bezárás időszakaira; a ZalaEgerszeG hetilap egyik 2003-as riportja alapján.

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

Idén ünnepeljük Zalaegerszeg első írásos említésének (1247) 775. évfordulóját. Ebből az alkalomból egész éves rendezvénysorozatra készül a város. A részletekről Balaicz Zoltán tartott sajtótájékoztatót a Díszteremben.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

„Mindszenty városa” címmel elkészült egy telefonra letölthető mobilapplikáció, mely Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi tevékenységét alapul véve, egy virtuális sétára hívja a felhasználókat.

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

Hiánypótló kiadvány, amely köszönhető az elkötelezett szakembereknek, akik a nehézségeket is félretéve, időt nem kímélve vágtak bele a több évszázadot felölelő történések ismertetésébe. A Takáts Ádám – Szigethy István – Károlyi Attila: Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című közel ezer oldalas kiadvány a közelmúltban jelent meg.

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

A város fejlődését a II. világháború után alapvetőn meghatározta az a kedvező lehetőség, hogy megtartotta a megyeszékhelyi rangját. Ezt követően az egyre erőteljesebbé váló gazdasági fejlődés hatására a népesség növekedési üteme felgyorsult.

A Göcseji út Csány téri, és a Göcseji út Ady utcai sarkán is áll egy-egy olyan, az 1920-as évek második felében épült ház, mely manapság kevés figyelmet kap. Köszönhetően talán a környék intenzív gépjárműforgalmának és a közlekedési lámpáknak. Utóbbiak ugyanis mindkét esetben „belógnak” a képbe. (Emiatt még fotózni sem egyszerű a homlokzatokat.)

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.