A Holt-tengeren innen és túl

A képzőművész – aki nemcsak grafikus, hanem festőművész, szobrász és világhírű plakáttervező dizájner is egyúttal – zalaegerszegi felmenőkkel is rendelkezik. Lendván pedig díszpolgárrá választották; többek között azért, mert 53 műalkotását a szlovéniai városnak ajándékozta, illetve támogatta őket az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben.

A házigazda a vendégekkel: Majer Piroska, a hangversenyterem vezetője, Németh János keramikusművész, Szepesi Hédi kurátor és Lázár Beáta, a lendvai galéria igazgatója

Dan Reisinger tárlata a zsinagógában

A mostani tárlat a Lendvai Galéria és Múzeum, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Béke-Shalom Magyar-Izraeli Baráti Társaság jóvoltából került Zalaegerszegre. Az anyag az utóbbi másfél-két évtized munkáiból válogat, és bemutatásra került már Szentendrén, valamint a lendvai zsinagógában is.

Mint azt Szepesi Hédi művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás több sorozatból tevődik össze, melyek egy része a zsidóság történetét illusztrálja. A páratlan anyag tartalmazza például a tavaly Budapesten felállított Munkaszolgálatosok című emlékműhöz készült akvarelleket is. A kiállítás címe pedig azokra a művekre utal, melyek a Holt-tenger csodás látványát örökíti meg a festészet eszközeivel. Dan Reisinger ugyanis 1949-ben emigrált Izraelbe, 1950-től szobája ablakból nézhette a Holt-tengert, mely azóta is sok festményének ihletője.

A művész 1958-tól vált nemzetközileg is ismertté és elismertté, miután a Brüsszeli Világkiállításon díjnyertes lett egyik plakátjával. S bár 1966-tól végleg Izraelben talált otthonra – ahol többek között a tervezőgrafika megújítójaként is ismerik –, nem szakadt el Magyarországtól sem; a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem például címzetes professzorának választotta a művészt. Ahogy Szepesi Hédi utalt rá: néhány alkotását a hétköznapokból is ismerhetjük, hiszen gyógyszeremblémákat éppúgy tervezett, mint légitársaságoknak arculatot. Az alkotó szerint a dizájn nem más, mint „a mi és a hol egysége, ami új realitást teremt”.

Ha Dan Reisingert, mint dizájnert nem is ismerhetjük meg a hangversenyteremben nyílt tárlaton (hiszen a zalaegerszegi kiállítás nem ezekre a művekre fókuszál), festményein és grafikáin keresztül bőséges betekintést nyerhetünk a rá jellemző tömör gesztusnyelvbe, arányrendszerbe, minimalizmusba. Na, és abba a gazdag érzelemvilágába, mellyel nemcsak a zsidóság múltjára, hanem napjaink folyamatosan változó történéseire is reagál.