Ami biztos, az a honfoglalás!

A Múzeumok Éjszakájának keretében megrendezett előadás sokakat vonzott, hiszen népszerű témáról van szó. A magyarok őstörténetével és a honfoglalással kapcsolatban sok elmélet kering, ám nem mindegyiknek van régészetileg bizonyítható, tudományos alapja – fogalmazott. A régész úgy véli, hogy a magyarok őstörténete – mely megfogalmazás helyett ő jobban szereti a magyarok korai története kifejezést használni – nem hazai belügy, és nem is politikai kérdés. Sokkal inkább egy nemzetközileg is releváns tudományos ügyről van szó. Évek óta zajlanak Oroszország és Ukrajna területén (a Volga és Urál hegység térségében) azok – az oroszokkal közösen végzett – feltárások, melyek a legfrissebb eredményekkel szolgálnak.

Illusztráció. A Feszty-körkép egy részlete - A magyarok bejövetele

Etelköz megvan, Levédia bizonytalan

Türk Attila azt mondja, még a történelemkönyvekben is sok a tévedés. A honfoglalás például nem köthető egyetlen évszámhoz (895), hanem az egy 860-tól 907-ig (a Pozsonyi-csatáig) tartó évtizedes folyamat volt. A másik félreértésre okot adó dolog az hogy, a magyar nyelv eredetét a magyarság eredetével vetik össze. A magyarságnak nincs finnugor és török eredete, az a nyelvnek van! Nyelvünk uráli eredetű, elődeink viszont a vándorlás során török nyelvű népekkel találkoztak, így egészül ki a két dolog egymással. Körülbelül ötszáz, a honfoglalás előttről származó ótörök jövevényszavunk van.

A régész cáfolta azt a nézetet is, mely szerint mivel az angolok Hungarian-nak hívják a magyarokat, az kvázi bizonyíték a hun eredetre. A kettőnek nincs köze egymáshoz. A „Hungary” „Hungarian” az onugor névből jön, nem a hunból. A két népcsoport között ráadásul ötszáz év különbség van, és nincs semmilyen tudományos bizonyíték a rokonságra – fogalmazott. Persze sem az eredetről, sem a vándorlásról, sem a honfoglalásról nincs írott forrásunk. Csak más korabeli népek (bizánciak, muszlimok) krónikáira támaszkodhatunk.

Na, és a régészeti leletekre. Hogy miért éppen kelet felé fordult Türk Attila figyelme, és miért elevenítette fel a rendszerváltozás után kissé elhaló, kelet felé irányuló tudományos kapcsolatokat? Mert – ahogy azt már több interjúban, és a Göcseji Múzeum előadásán is elmondta – ami biztos, az a honfoglalás, és a magyarországi honfoglaló anyag. Vagyis ha tudjuk a végeredményt, akkor fel kell tárni ennek a keleti nyomait, hiszen a vándorlás útvonalán ott kell lennie az „előzménynek” is. A kutatók így például a Dnyeper, Dnyeszter folyó közötti területen (az egykori Etelközben) végeztek sírfeltárásokat. Az etelközi szálláshelyet sikerült is beazonosítani, az eredmények egybe is vágnak a korabeli írott forrásokkal.

Dr. Türk Attila

A régészek többek között fémtárgyak mintái, halotti maszkok, használati tárgyak esetében találtak egyértelmű hasonlóságokat. A szakember azt is elárulta: a legkorábbi honfoglaló sírokban talált emberi maradványok és az etelközi sírok tetemei esetében van értelme a genetikai vizsgálatnak is. A legkorábbi honfoglaló őseink között még lehettek olyanok, akik Etelközben születtek, így ezen a vonalon is lehet párhuzamokat találni.

Probléma van viszont az Etelközt megelőző, levédiai szálláshellyel, itt ugyanis nem találtak a magyarokéhoz hasonló leleteket a régészek. Türk Attila az eredményekből arra következtet, hogy a korábbi nézetekkel szemben sokkal rövidebb ideig, vagy egyáltalán nem tartózkodtak itt elődeink. Összességében is elmondható, hogy a magyarok vándorlása a Volga és a Kárpátok között sokkal gyorsabban – mindössze néhány évtized alatt – ment végbe, mint azt eddigi ismereteink alapján hittük. Persze akkor felmerül a kérdés, hogy ha nem Levédiában a kazároktól, akkor honnan van ennyi ótörök jövevényszavunk? Száz százalékos válasz még nem adható. Talán a Volga menti török nyelvű népektől, és a Kárpát-medencében talált avaroktól. Egyelőre arra sincs végleges válasz, hogy miért kerekedtek fel és indultak útnak a magyarok az őshazából. Valószínűsíthető, hogy politikai, katonai konfliktus állt a háttérben. Ennek bizonyításához érdemes a besenyő leletanyagokat is megvizsgálni.

A szakember a keleti és a honfoglaló sírok vizsgálatát fontosnak és szükségesnek tartja, amik feltárásába és összevetésébe érdemes további pénzt és energiát fektetni.