Pánczél Petra

Ott kell ismeretet terjeszteni, ahol olvassák, vagy ahol nagy esély van rá, hogy szembe mennek vele az emberek – vallja Bánfalvi Péter. A közismert tanár és amatőrcsillagász, a teskándi Csukás István Általános Iskola vezetői székéből vonult decemberben nyugállományba.

Projektbemutató konferenciát rendeztek a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói Festetics Imre gróf munkásságához kapcsolódóan. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk éppen 200 évvel ezelőtt (1819-ben) jelent meg Brünnben Festetics „A beltenyésztésről” című cikke, mellyel korát jócskán megelőzve letette a genetika alapjait.

Elkészült a Hevesi Sándor Színház 2019/20-as évadjának műsorterve. A részletekről dr. Besenczi Árpád igazgató tartott sajtótájékoztatót, aki vendégeket is hívott az eseményre.

Épületbejárással egybekötött sajtóreggelire várta a média munkatársait a Göcseji Múzeum vezetése, akik az intézmény ideiglenes helyszínén kalauzolták körbe az újságírókat. Mint arról már többször beszámoltunk, a Göcseji Múzeum Batthyány utcai épülete felújítás miatt zárva tart.

Az eklektika és a historizmus helyi építészeti értékeiről esett szó a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén, melynek vendége ezúttal Czeglédy András építészmérnök, tanár volt. A résztvevőket Iványi Ildikó, az egyesület vezetője köszöntötte.

Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.

A tavalyi eredmények, az idei tervek és a 2019-ben induló országos e-ügyintézés is szóba került a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának hagyományos kultúra napi sajtótájékoztatóján. Az esemény vendége ezúttal dr. Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese volt.

Elveszni térben és időben. Átgyalogolni egy láthatatlan határmezsgyén a jelenből a múltba. Zavarodottan állni a fővárosi Andrássy- és (vagy?) Népköztársaság út egyik buszmegállójában, miközben nem teljesen világos, hogy az előttünk álló sarokháznak vajon a külső homlokzatát, vagy a belső udvarát látjuk-e.

Zágráb mindig az a hely volt, ami csak az autópálya útirányjelző-tábláin létezett, és hiába csökkent közöttünk egy időre a távolság, végül rendre elkerültük egymást. Mert nyáron, a tömített sávokban az autók_a_tenger_felé... veszik az irányt. Ki is akarna kánikulában egy nagyváros falai között lófrálni, amikor tengerparti városkák halszagú sikátoraiban is tévelyeghet.

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész (a Nemzet Művésze) alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az agytornára inspiráló, több nézőpontból értelmezhető műveket Frimmel Gyula grafikusművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállításmegnyitó után Orosz István tárlatvezetést is tartott. A kollekció február 23-ig tekinthető meg.

Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték fel egykori kollégái és a Göcseji Múzeum jelenlegei munkatársai dr. Vándor László régészt, az intézmény nyugalmazott igazgatóját. Az ünnepségre a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermében került sor.

Az egészséges életmódra és a testmozgás örömére hívta fel a figyelmet az a sportnap, melyet a Zalaegerszegi Kerékpáros Sportegyesület (ZKSE) szervezett szombaton a Zrínyi Miklós Gimnázium tornatermében.

A „genetikus gróf”, vagyis Festetics Imre életének és munkásságának nyomába eredtek a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai egy több hónapon át tartó projekt keretében. Akik a név hallatán a keszthelyi Festetics-családra asszociálnak, nem tévednek sokat, hiszen Festetics György testvéréről van szó.

Fontos a bor minősége, a víz és a cukor aránya, na meg a fűszerezés. A 2016-os adventi időszakban hirdette meg először a zalaegerszegi önkormányzat a Városmarketing Irodával közösen a „legjobb forralt bor” versenyt.

Sosem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy egyszerűen csak természetesnek tartom, hogy a zalaegerszegi belváros egyik meghatározó épületegyüttese. (Annál is inkább, mert életkorom miatt maximum régi fotókon láthattam, hogy milyen volt a városkép mielőtt megépült.) A Csipkeházakról van szó, ami a minap ismét fókuszba került, mert a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a települési értéktár része lett (több más helyi "jelenséggel" együtt).

Ne gondoljuk, hogy a karácsony előtti nagy sürgés-forgás és reklámhadjárat csak napjainkra jellemző. A 20. század elején is lázasan készültek az ünnepekre a zalaegerszegi kereskedők. Az újságokban reklámdömping volt, a posta pedig hatalmas forgalmat bonyolított le.

Zalai kötetmustrával egybekötött lapszámbemutatóra várta az érdeklődőket a Pannon Tükör. Az idei utolsó megjelenés alkalmából évértékelőt is tartott a folyóiratot kiadó Pannon Írók Társasága.

Egyikük már gyerekkora óta tudta, hogy tévés akar lenni, a másiknak viszont sokáig esze ágában sem volt kamera elé állni. Mindketten bölcsészkaron végeztek, aztán (sőt, inkább közben) végigjárták a televíziós szamárlétrát. Dolgoztak közszolgálati és kereskedelmi csatornán; többféle műfajban is kipróbálták magukat. Na, és mindkettőjüknek operatőr férje van.

A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a helyi Értéktár Bizottság úgy döntött, hogy ettől az esztendőtől a települési értéktárba kerül az Arany Bárány szálloda épülete, a Csipkeházak, a Deák tér és környezete, a vasútállomás épülete és a közelében lévő Gizike gőzmozdony.

Bár a kiállítók sok szempontból különböznek egymástól, az alkotói tett közös. A tárlat egyfajta csoportképe a mai magyar képzőművészetnek. Az emberi természet és az időtlenségben rejlő transzcendencia, pedig jelentős szerepet kap a műveken.