Pánczél Petra

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész (a Nemzet Művésze) alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az agytornára inspiráló, több nézőpontból értelmezhető műveket Frimmel Gyula grafikusművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállításmegnyitó után Orosz István tárlatvezetést is tartott. A kollekció február 23-ig tekinthető meg.

Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték fel egykori kollégái és a Göcseji Múzeum jelenlegei munkatársai dr. Vándor László régészt, az intézmény nyugalmazott igazgatóját. Az ünnepségre a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermében került sor.

Az egészséges életmódra és a testmozgás örömére hívta fel a figyelmet az a sportnap, melyet a Zalaegerszegi Kerékpáros Sportegyesület (ZKSE) szervezett szombaton a Zrínyi Miklós Gimnázium tornatermében.

A „genetikus gróf”, vagyis Festetics Imre életének és munkásságának nyomába eredtek a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai egy több hónapon át tartó projekt keretében. Akik a név hallatán a keszthelyi Festetics-családra asszociálnak, nem tévednek sokat, hiszen Festetics György testvéréről van szó.

Fontos a bor minősége, a víz és a cukor aránya, na meg a fűszerezés. A 2016-os adventi időszakban hirdette meg először a zalaegerszegi önkormányzat a Városmarketing Irodával közösen a „legjobb forralt bor” versenyt.

Sosem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy egyszerűen csak természetesnek tartom, hogy a zalaegerszegi belváros egyik meghatározó épületegyüttese. (Annál is inkább, mert életkorom miatt maximum régi fotókon láthattam, hogy milyen volt a városkép mielőtt megépült.) A Csipkeházakról van szó, ami a minap ismét fókuszba került, mert a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a települési értéktár része lett (több más helyi "jelenséggel" együtt).

Ne gondoljuk, hogy a karácsony előtti nagy sürgés-forgás és reklámhadjárat csak napjainkra jellemző. A 20. század elején is lázasan készültek az ünnepekre a zalaegerszegi kereskedők. Az újságokban reklámdömping volt, a posta pedig hatalmas forgalmat bonyolított le.

Zalai kötetmustrával egybekötött lapszámbemutatóra várta az érdeklődőket a Pannon Tükör. Az idei utolsó megjelenés alkalmából évértékelőt is tartott a folyóiratot kiadó Pannon Írók Társasága.

Egyikük már gyerekkora óta tudta, hogy tévés akar lenni, a másiknak viszont sokáig esze ágában sem volt kamera elé állni. Mindketten bölcsészkaron végeztek, aztán (sőt, inkább közben) végigjárták a televíziós szamárlétrát. Dolgoztak közszolgálati és kereskedelmi csatornán; többféle műfajban is kipróbálták magukat. Na, és mindkettőjüknek operatőr férje van.

A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a helyi Értéktár Bizottság úgy döntött, hogy ettől az esztendőtől a települési értéktárba kerül az Arany Bárány szálloda épülete, a Csipkeházak, a Deák tér és környezete, a vasútállomás épülete és a közelében lévő Gizike gőzmozdony.

Bár a kiállítók sok szempontból különböznek egymástól, az alkotói tett közös. A tárlat egyfajta csoportképe a mai magyar képzőművészetnek. Az emberi természet és az időtlenségben rejlő transzcendencia, pedig jelentős szerepet kap a műveken.

A hottói kovácsműhelytől a zalalövői hajlított házon át, egészen a dabronci olajütő malomig kalauzolja el a gyerekeket a skanzen „útvesztőiben” a Göcseji Falumúzeum legújabb kiadványa. A legifjabb látogatók ezúttal nemcsak a valóságban, hanem a fantázia világában is tehetnek egy utazást a jellegzetes épületek között, hiszen egy grafikákkal illusztrált mesekönyvről van szó.

Hogyan képzelik el a gyerekek az univerzumot és vajon mit láthatnak, ha szakavatott ember segítségével – egy képzeletbeli űrbuszon – beutazzák a Naprendszert?

Ha nem vagy felkészülve arra, hogy otthagyd minden erődet, akkor ne csináld! Egy mondatba sűrítve ez az Ocean’s Seven alaptörvénye. A sportoló tudja, hogy fáj és rossz lesz, de ezért dolgozott.

A rendszerváltozás időszakának társadalmi változásai, és a politikai viszonyok „enyhülése” hívta életre azt két, könyvtári tevékenységhez kapcsolódó alapítványt, melyek idén kerek évfordulójukat ünneplik.

Hamarosan indul az Egerszegi Advent rendezvénysorozat, mely nem csak kulináris élvezeteket, ünnepi fényeket, hanem megannyi kulturális programot is kínál a következő hetekre a belváros főutcáján.

A szexualitás története és a pálinkafőzés rejtelmei is szóba kerültek a Mimosa kávézó legújabb kiállításán, ahol ifjabb Müller Imre ékszertervező, autodidakta festőművész mutatta be legfrissebb munkáit.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, valamint a Keresztury VMK Gönczi Galériájában is láthatóak Nemes László festőművész alkotásai. A két retrospektív tárlat a művész 70. születésnapja alkalmából nyílt meg.

Az adventi szezonra készülődik a Griff Bábszínház, javában zajlanak „A fiú, akit Karácsonynak hívnak” című új bábelőadás próbái. A részletekről, és a társulat soron következő programjairól a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót.

Vajon milyen városkép tárult annak az utazónak a szeme elé, aki 1935-ben leszállt a zalaegerszegi vasútállomáson a vonatról? Hogy nézett ki az állomás környéke, és milyen fontosabb épületek álltak már ekkor a városközpont felé haladva?