Városképek a hetvenes évekből

A fekete-fehér felvételek az 1970-es évekbe repítik el a nézőt, amikor a nagyarányú városfejlesztés révén kialakult a megyeszékhely jelenleg ismert arculata. Beleértve nemcsak a központot, hanem az újonnan létrejött városrészeket is. A korabeli felvételeket Zóka Gyula, a város közismert fotográfusa készítette, aki a '70-es években dolgozott a vállalatnál. Feladata az volt, hogy dokumentálja az építkezéseket és a céghez kötődő fontosabb eseményeket – avat be a részletekbe Erős Krisztina levéltáros. A szocializmus időszakáról van szó, ezért több propagandafotó, és propaganda célú montázs is készült a hetvenes években. Ezek szintén megtalálhatók a gyűjteményben.

Épület- és propagandafotók a levéltárban

Régi és új határán

- A két teljes fotóalbumból, és hetvenhat különálló képből álló kollekció így sem teljes, Zóka Gyula akkori munkájának jó része ugyanis megsemmisült, elkallódott. A fotós a fennmaradt felvételeket bocsájtotta a levéltár rendelkezésére. Nagyon fontos kordokumentumok ezek, hiszen az említett időszakban Zalaegerszeg hatalmas átalakuláson ment keresztül. Jelentősen megváltozott a városkép, kisebb utcák tűntek el és épültek be, emeletes házak nőttek ki a belvárosban, attól távolabb pedig lakótelepek létesültek.

A levéltáros hozzátette: az építőipari vállalat tulajdonképpen az egyedüli cég volt a környéken, amelyik ki tudta elégíteni a tömegszerű lakásépítési igényeket. Erre nagy szükség volt, hiszen előfordult, hogy egy esztendő alatt több mint ezer új lakás épült a városban. A vállalat megyeszerte dolgozott, sőt azon túl is. A gyűjteményben így Zalaegerszegen kívül nagykanizsai, keszthelyi, hévízi, sőt zánkai, tapolcai építkezésekről, vagy már elkészült épületekről is találunk fényképeket.

A megyeszékhelynél maradva, tulajdonképpen mindenről van fotó: a Centrum áruház, a Domus, a Csemege ABC, a Balaton Szálló, a Vizslaparki úti (akkor Fürst Sándor utcai) tízemeletesek építésének fázisai éppúgy megtalálhatók, mint a Landorhegy kiépülésének pillanatai, vagy a TV-torony, a hűtőház, és a gabonasiló „születésének” mozzanatai. A képek egy másik csoportja kifejezetten propagandacélokat szolgált, hiszen a vállalat pártéletének fontosabb eseményeit (például KISZ-gyűlések, május elsejék, miniszteri látogatások) is meg kellett örökítenie a fotósnak.

Erős Krisztina levéltáros

- Nemcsak azért érdekesek ezek a fényképek, mert a várostörténet egyik legintenzívebb időszakáról tanúskodnak, hanem mert több ritkaságot is tartalmaz a kollekció. Ilyenek például a kórház területén lévő ökumenikus kápolna felrobbantásáról készült képek. Az esemény a '70-es évek elején történt, és azért került rá sor, mert helyére épült fel az SZTK épülete. Érdekesek a Lenin-szobor felállítását dokumentáló képek is. Ki- és becsomagolt állapotban, valamint különböző szögekből fotózva egyaránt látni a szobrot. Sőt, alakja több propaganda célú montázson is feltűnik. De beszédesek azok a fényképek is, amik a régi és az új „kontrasztját” mutatják: egy-egy utcában még áll pár korabeli, földszintes épület, de a háttérben már formálódnak a magasházak.

A képek kapcsán a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakótelepi házakat, tízemeleteseket sokan még ma is „panelnek” hívják, pedig a városban nem épült panelház. A domborzati viszonyok miatt ugyanis nagyon költséges lett volna a panelelemek szállítása. Az építőipari vállalat ezért francia mintára az úgynevezett alagútzsalus technikát alkalmazta. Az egyes építkezési fázisokat bemutató képeken ez a módszer jól megfigyelhető.

A kórházkápolna felrobbantásának pillanatai

Erős Krisztina érdeklődésünkre elmondta, az a cél, hogy digitalizálás után, egy kutatók számára is hozzáférhető adatbázisba kerüljön a gyűjtemény. Annál is inkább, mert évről évre gyarapszik a levéltárba kerülő fotók száma, melyek mind keletkezési idejüket, mind tartalmukat tekintve nagyon vegyesek. A képanyag rendszerezésével, kisebb leírások készítésével szeretnének egy fotótárat is létrehozni, mely szintén hozzáférhető lenne az érdeklődők számára.

A fényképek között egyre több a szocialista korszakban készült felvétel. A levéltáros úgy látja, hogy kutatási szempontból ez az időszak (különösen hetvenes-nyolcvanas évek) még szűz területnek számít, ám nagyon izgalmas korszakról van szó, és tematikailag nagyon sok lehetőség rejlik benne.