A magyar kard hagyományai

Az idei év jubileumi, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az ekkor létrejövő magyar honvédség 170. évfordulójára emlékezünk. A tárlat a lokálpatrióta kötődést is erősíti, mert a szabadságharcban zalai honvédek is harcoltak. Ilyen volt például Püspöki Grácián, aki a zalai 47-es zászlóalj katonájaként, 1849. május 21-én a budai vár ormára kitűzte a magyar zászlót – fogalmazott a megjelenteket köszöntve Balaicz Zoltán polgármester. Hozzátette: a tárlaton nemcsak a katonaság múltját ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a vívás hogyan vált sportággá az évszázadok alatt.

 Kiállítás a 170 éves a honvédség tiszteletére

Szúró- és vágóeszközök a Gönczi Galériában

A kiállítást dr. Gyimesi Endre történész, a város díszpolgára nyitotta meg. Mint mondta, a magyar kard történeti hagyományait őriznünk kell, hiszen a kard és a szablya sok dicsőséget szerzett a magyar katonáknak a történelem folyamán.

A most bemutatott anyag két részre osztható. A tárlat első fele 1848 hőseinek állít emléket, a magángyűjtők és a múzeum dokumentumai alapján. A kiállítás második része pedig azt mutatja be, hogy a katonai vívás – a dualizmus korától egészen a II. világháborút követő időszakig – hogyan alakult át sportszerű vívássá. Vagyis a harcászatból hogyan lett sporttevékenység.

Dr. Gyimesi Endre nyitotta meg a tárlatot

A Gönczi Galéria tárlatán különféle vágó- és szúrófegyvereket, emlékérmeket, szakkönyveket és korabeli dokumentumokat is láthatnak az érdeklődők. De a Magyar Kardvívó Iskola megalapításának történetét is nyomon követhetjük. A falakon pedig Kertai Zalán festőművész alkotásai láthatók, aki többek között a tizenhárom aradi vértanú portréját is megörökítette.

Kertai Zalán festményei falakon

A rendezvényen részt vettek a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület tagjai is, akik a kiállítást megelőzően felelevenítették a zászlóalj történetét.