A park a művészi szabadság szimbóluma

A szoborpark ugyan kissé perifériára került a város kulturális életében, ám azzal, hogy már virtuálisan is bejárható, talán egy picit ismét ráirányítja a figyelmet. Annál is inkább, mert az ezredforduló kortárs képzőművészeti törekvéseinek izgalmas lenyomata látható itt.

Virtuális séta a szobrok között

A symposion.hu oldalról virtuálisan is bejárható a zalaegerszegi szoborpark

- Az, hogy digitalizálásra került a szoborpark anyaga, tulajdonképpen a Symposion Alapítványnak köszönhető – árulta el lapunk érdeklődésre Prokné Tirner Gyöngyi, a GébArt Nemzetközi Művésztelep szakmai vezetője, a Kézművesek Háza intézményegység-vezetője. A társaság még 2017-ben szervezett egy tanácskozást a Műcsarnokba azon városok számára, akik képzőművészeti alkotótábort működtetnek. Ennek kapcsán pedig feltérképezték az összes művésztelepet, és szoborparkot. Utóbbiakról 3D-s felvételek készültek, így az alapítvány honlapjáról (symposion.hu) ezek virtuálisan is bejárhatók – folytatta.

Hozzátette: a zalaegerszegi szoborpark több alkotótábor anyagát tartalmazza. 1995 és 2006 között volt itt fa-, fém- és kőszobrászati művésztelep, ahol ezek a nagyméretű, máshol nehezen tárolható szobrok készültek. Ezért is született meg akkoriban a szoborpark ötlete. A képzőművészetnek talán ez a legköltségesebb ága, így nem csoda, hogy egy idő után már nem volt arra pénzügyi forrás, hogy ilyen nagyméretű szobrokban gondolkodjanak az ide érkező művészek. Ezért ez a műfaj a 2000-es évek közepe óta már nem képviselteti itt magát. Ezt követően inkább festészeti, grafikai, vagy kerámiaművészeti alkotótáborok szerveződtek.

Prokné Tirner Gyöngyi a szoborpark egyik legközismertebb plasztikája előtt (alkotó: Budahelyi Tibor)

- A probléma az, hogy a szoborpark alkotásainak egy része, főleg a fa- és kőszobrok nagyon rossz állapotban vannak. Korhadnak, gombásodnak, töredeznek, az alkotók nevét, és a mű címét tartalmazó táblácskákat pedig vagy ellopták, vagy a kaszálás során rongálódtak meg. A művek karbantartására, restaurálására helyben nincs pénz, és sajnos ilyen célra pályázatokat sem írnak ki. Nemcsak nálunk gond ez, hanem a többi olyan városban is, ahol van hasonló szoborpark. A 2017-es országos szakmai tanácskozáson mindezt megfogalmaztuk, jelezve az észrevételeket a szaktárca felé is. Egyelőre nem történt előrelépés. Addig is szeretnénk egy állapotfelmérést készíttetni; első körben a kőszobrokról. Hiszen például a part mentén látható Hal című plasztikán óriási repedés látható, attól félünk, hogy kettéválik. Jó lenne, ha találnánk néhány helybéli támogatót a felújításhoz.

A művésztelep szakmai vezetője azt is elmondta, hogy ötlet lenne a szoborpark aktívabbá tételére, hiszen sokszor felmerült már, hogy ha rendezett lenne a környezete, sétányok létesülnének az egyes elemek között, akkor tavasztól őszig tárlatvezetéseket, vagy más művészeti programokat lehetne itt tartani.

- Egyfajta kulturális, vagy turisztikai projektként kellene tekinteni a szoborparkra, hiszen kevés város büszkélkedhet azzal, hogy ilyen színvonalú, stílusában és formavilágában sokszínű kortárs anyag található szabadtéren. A GébArt-i szoborpark azt tükrözi, hogy ha a szobrászművészek szabadon dolgozhatnak, vagyis nem megrendelésre készülnek a művek, akkor szabadon tudnak gondolkodni. Ilyenkor szárnyal az alkotó. Ennek a szabadságnak és nyitott gondolkodásnak a szimbóluma ez a hely. Ezért is kellene megőrizni az utókor számára. Talán a virtuális séta kicsit ráirányítja a figyelmet erre a nem mindennapi értékre.

Ez az alkotás hangszerként is működik

Ha már az online térnél tartunk: Prokné Tirner Gyöngyi azt is elmondta, hogy már nemcsak a szoborpark, hanem – a koronavírus-járvány szülte helyzet miatt – a GébArt-i művésztelep szinte teljes anyaga elérhető az interneten. A Keresztury VMK honlapjára (a Gébárti Kézművesek Háza menüpont alá) felkerült ugyanis az alkotótáborokról készült városi galéria. Így 1992-től 2019-ig végiglátogathatjuk az egyes művésztelepeket, illetve az itt készült alkotásokat. Ahogy fogalmazott: ezzel már régóta adósak voltak, annál is inkább, mert a közel harmincévnyi anyag tulajdonképpen el van zárva a látogatók elől. Egy raktárban „pihen” a gyűjtemény, s csak néha szerveződik belőle valamilyen tematikus tárlat. Az online galériának hála (melyet Pozvai Andreával, a Kézművesek Házának munkatársával közösen állítottak össze) most jól nyomon követhető az a műfaji és stílusbéli változatosság, ami a GébArt-i anyagot jellemzi. Legyen szó festményekről, grafikákról, kerámiaalkotásokról, vagy kisebb plasztikákról.

A művésztelep egyébként jövőre lesz harminc éves. Viszont a járvány miatt idén nem lesz alkotótábor, így az a fura helyzet áll majd elő 2021-ben, hogy a 30. születésnapon csak a 29. tábort tudják megszervezni. Ennek ellenére megtartják az évfordulót; ünnepséggel és szakmai programmal is készülnek. Az előkészületeket már megkezdték. Pályáztak például egy nagyobb, a művésztelep eddigi tematikáját és alkotásait elemző tanulmány megírására, melyre Lehota M. János esztétát kérték fel. Az írás abba a színes kötetbe kerülne, mely szintén az évfordulóra jelenik meg, és a GébArt eddigi történetét foglalja össze. Erre szintén nemrég adtak be pályázatot, remélve, hogy mindkét projekt sikeres lesz, a járvány is lecseng, így jövőre nem lesz akadálya a nagyobb ünneplésnek.