Új vágányra terelte a művészeti életet

A közalapítvány utcanévtábla-sorozatának részeként a napokban avatták fel Göcseji Pataki Ferenc domborművét a róla elnevezett utca egyik házának falán. Farkas Ferenc szobrászművész alkotását többek között a festő önarcképe ihlette. Az 1909-ben született művészt ma már kevesen ismerik szülővárosában, aminek talán az az oka, hogy a középiskola után Budapestre költözött, később pedig Kecskemétre került, s ott is hunyt el 1965-ben.

Felavatták Göcseji Pataki Ferenc domborművét

Kostyál László, Balaicz Zoltán, Farkas Ferenc, Gyimesi Endre, Orosz Ferencné

Az alkotó pályáját felidéző dr. Kostyál László művészettörténész azt is elmondta, hogy Göcseji Pataki Ferenc a II. világháborút követően egy nem túl hosszú, ám annál aktívabb időszakra visszatért Zalaegerszegre. Az 1950-es évek elejéig ő volt a helyi képzőművészeti kör vezetője. A Göcseji Múzeum több hátrahagyott festményt is őriz tőle, melyeken jól nyomon követhető a művészetében bekövetkezett korszakváltás. Míg korai, harmincas években készült festményei az úgynevezett posztnagybányai stílusban készültek, és sok volt közöttük a tájkép, a háború után már másfelé fordult a figyelme. Szegény sorsú emberek, ipari műhelyek (traktorral) kerültek a képeire. A háború egyértelműen változtatott stílusán, így Zalaegerszeg képzőművészeti életét is új vágányra terelte a már említett alkotói kör vezetőjeként. 1951-ben végleg Budapestre költözött: rajztanárként dolgozott, tagja lett a Művészeti Alapnak, festményeivel több rangos kiállításon is szerepelt. 1963-ban még olaszországi és párizsi tanulmányútra ment, 1965-ben, mindössze 56 évesen elhunyt. Két évvel később Kustos Lajos közreműködésével emlékkiállítása nyílt a Göcseji Múzeumban. Ennek katalógusa ma is megtalálható az intézményben.

A művészettörténész szerint nemes feladat pályatársak alakját megörökíteni, s mivel Farkas Ferenc szobrászművésztől amúgy sem áll távol ez a műfaj, jó gondolat volt, hogy ő állítson emléket az elődnek.

Farkas Ferenc alkotását a festőművész egyik önarcképe ihlette

A rendezvényen dr. Gyimesi Endre, a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány elnöke elmondta, hogy régóta szerettek volna már a Kertvárosban utcanévtáblát-avatni. Göcseji Pataki Ferenc méltó rá, hogy a város ebben a formában is megemlékezzen róla. Az idén 25 éves közalapítvány munkájával kapcsolatban elhangzott: annak idején arra vállalkoztak, hogy megőrizzék a város értékeit, s támogassanak olyan kezdeményezéseket melyek bemutatják, népszerűsítik a város történetét, vagy az itt zajló művészeti, tudományos életet. Ahogy a volt polgármester fogalmazott: a közalapítvány egyfajta kultúrmissziós szerepet tölt be. Munkájuk révén az elmúlt időszakban több köztéri szobor került felállításra, számos kiadvány jelent meg. Hozzájuk köthető a jánkahegyi Stációk létrehozása, a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat megjelentetése, valamint a mostanihoz hasonló utcanévtáblák kihelyezése. 

Göcseji Pataki Ferenc: Zalai malom (1931); Fotrrás: Göcseji Múzeum

Utóbbiak célja az, hogy felhívják a figyelmet a kevéssé ismert zalai névadókra, vagy éppen egy-egy országos híresség életútjára. A házfalakra kikerülő domborműveket – melyekből immár húsz található a városban – egymást váltva, három helyi szobrászművész (Béres János, Farkas Ferenc, Szabolcs Péter) készíti. 

Az avatáson részt vett Balaicz Zoltán polgármester, és Orosz Ferencné, a körzet önkormányzati képviselője. Mindketten örömüket fejezték ki az iránt, hogy egy ilyen szép alkotással gazdagodott a Kertváros.

Göcseji Pataki Ferenc: Műhelyudvar (1946); Forrás: Göcseji Múzeum

A tervek szerint a közeljövőben a Munkácsy Mihály utcába, és a páterdombi Zalai Tóth János utcába kerül majd hasonló dombormű.

Göcseji Pataki Ferenc életéről bővebben itt.