A mártírok lelkét magunkban hordozzuk

1944. június 5-én deportálták Auschwitzba a zalaegerszegi és környékbeli zsidóságot, akik közül csak kevesen tértek vissza. Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke a tragikus eseményre emlékezve elmondta: nem Auschwitz volt a végállomás, hanem már az azt megelőző huszonöt év politikája is. Hiszen a Horthy-rendszer teremtette meg azokat a feltételeket, melyek révén sor kerülhetett a deportálásokra. Egy hallgatag tömeg segítségével akkor vitték el a zsidókat hazánkból, amikor már mindenki tudta, hogy a háború lassan véget ér – fogalmazott.

 Emlékezés a holokauszt áldozataira

A megemlékezés elején felcsendülő izraeli himnusz, a Hatikva (melynek jelentése A Remény) kapcsán hozzátette: őt is sok minden reménnyel tölti el. Például, hogy talán egyszer megszűnik a történelemhamisítás és hitelesen lehet megemlékezni a 20. század eseményeiről, bűneiről.

Bonta Miklós és Siklósi Vilmos

A rendezvényen részt vett Bonta Miklós, akinek édesapja, dr. Bonta János kezdeményezte és avatta fel egykoron a zalaegerszegi zsidó temető mártír emlékművét. Mint mesélte, ez egyúttal az ország első ilyen jellegű emlékhelye volt, s édesapja ötlete nyomán más városok izraelita temetőiben is épült hasonló emlékmű.

Az évforduló alkalmából Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke mondott imát és beszédet. Mint fogalmazott: közös érzés a megrendülés. Vallástól és hittől függetlenül kell emlékezni a 76 évvel ezelőtti eseményekre, illetve arra, hogy az ország 75 esztendeje szabadult fel a náci elnyomás alól. A közösségeknek és a helyi politikának kéz a kézben kell járnia, és együtt kell segíteniük egymást abban, hogy a helyi zsidó közösségek megerősödjenek.

Radnóti Zoltán mondott imát

Ebben a támogatásban a politikusoknak is nagy szerepe van, annál is inkább, mert a néhai zsidó közösség Zalaegerszeg szerves része volt. Az elhurcoltak azt megelőzően itt éltek, dolgoztak, fejlesztették a várost és fantasztikus tetteket hajtottak végre. A mártírok lelkét pedig mindannyian magunkban hordozzuk és tovább is visszük. 
Hozzátette: ma Európában biztonság van, a zsidók békében, nyugalomban élhetnek. Ez a tanulás és egyben a fennmaradás legfőbb záloga. Ezzel a biztonsággal azonban élni és nem visszaélni kell, hogy ez megvalósul-e az a mi közös felelősségünk.

A rendezvény végén köveket és koszorúkat helyeztek el a mártírok tiszteletére

A megemlékezésen koszorúzásra is sor került: a zalaegerszegi önkormányzat nevében Balaicz Zoltán polgármester, Szilasi Gábor önkormányzati képviselő és Horváth Gábor közművelődési szakreferens helyezett el koszorút. De jelen voltak a megyei önkormányzat-, valamint több civil szervezet képviselői is.

Vasárnap délelőtt a holokausztévforduló alkalmából a hitközség tagjai szintén koszorút helyeztek el a Garai-emléktáblánál (a tűzoltóság épületén), Boschán Gyula emléktáblájánál (az Eötvös-közben), a zsinagóga emeletén, a vasútállomás épületén található roma és zsidó mártírokra emlékező táblánál, valamint a botfai Hüvös-kastély falán.