Művészettörténet

Egy aktuális téma került szóba a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén. A Club PopUp Underground-ban rendezett esten dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója a fővárosi Szabadság-szobor történetét elevenítette fel, mégpedig napjaink egyik sok vitát generált kérdése kapcsán.

A formatervezési trendek, módszerek változásairól, valamint a politikai dizájnhasználatról is szó esett az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat őszi szezonjának második rendezvényén.

Októberben folytatódik Zalaegerszegen az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat. Tóth Norbert képzőművész, a program szervezője a művészettörténeti estek őszi/téli szezonjának előadóiról tájékoztatta lapunkat.

Egy könnyednek tűnő, ám sok dilemmát – köztük akár jogi, erkölcsi kérdéseket is – felvető témával zárta művészettörténeti előadásainak sorát az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések című kezdeményezés.

A 20. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja zalaegerszegi születésű volt. Ezt ma nagyon kevesen tudják, mert Vajda Lajos (1908-1941) neve szinte teljesen kikopott az emlékezetből. Persze művészi körökben mindig is legendás volt alakja, és már életében körüllengte egyfajta mítosz.

A „magasművészet” és a popkultúra közötti átjárhatóságról szólt az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi állomása. A Club PopUp Undergroundban rendezett esten ezúttal a Budapesten élő Soltis Miklós képzőművész volt az előadó, aki jelenleg doktorandusz hallgató a PTE művészeti karának doktori iskolájában.

Kényes, és ritkán tárgyalt téma került az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat repertoárjába. A művészet és a pszichózis kapcsolatát, ezen belül is kiemelten a skizoid alkotók munkásságát Király Hajnalka, festőművész, a zalaegerszegi Báthory-iskola művésztanára tárgyalta.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

A nőművészet és a feminista művészet közötti különbségről, valamint a művészettörténet sokszor „láthatatlan” női alkotóiról esett szó az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi találkozóján.

Mi köze a futuristáknak a rizsgolyóhoz, és miért kampányoltak Olaszországban a tésztaevés ellen? Sok más érdekesség mellett, többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott a közönség az Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi előadásán.

A csendéletek sokak számára unalmasnak tűnnek, és biztos hogy rengeteg – amúgy lelkes – múzeumlátogatóval előfordult már, hogy gyors tempóban haladt át egy-egy rangos galéria „still life” szekcióján.

Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések alcímmel indult szeminárium jellegű előadássorozat Zalaegerszegen, a Club PopUp Underground-ban. Az Utóvéd elnevezésű művészeti eseményt Tóth Norbert képzőművész kezdeményezte, miután a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették a művészettörténet tantárgyat.

Utóvéd címmel képzőművészeti terepasztal-beszélgetéseket szervez Tóth Norbert képzőművész. Az apropót az adta, hogy a művészettörténet perifériára szorult, mert a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették ezt a tantárgyat.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

„…Nem mintha feketének láttam volna a dolgokat, hanem mert a feketéből kiindulva akartam azokat megfesteni. Az a meggyőződés támogatott ebben, hogy az ily festésnek éppúgy jogosultsága van, mint a lila, kék vagy más színből kiinduló s abban megoldott festésnek…”

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.