Dandi, a város „Dankó Pistája”

Kaján Imre múzeumigazgató a ceremónián elmondta: a Göcseji Múzeum hamarosan újjászervezi állandó kiállítását, s a megújult tárlaton kiemelt szerepet kap majd a viharos 20. század. A cigányzenének ezekben a vészterhes évtizedekben nagyon fontos kulturális és szórakoztató funkciója volt, így a történeti kiállításból sem hiányozhat ez a korszak; s benne az egyik legnevesebb prímás hegedűje. A tervek szerint a tárlat ezen részét némi zenei installációval is kiegészítik.

Múzeumba került a cigánypírmás hegedűje

Dandit sokáig a város „Dankó Pistájaként” is emlegették – mesélte Béres Katalin történész, aki röviden felelevenítette a prímás életét, illetve Zalaegerszeghez való viszonyát. Itt született 1909-ben, ám hamar árvaságra jutott. Nevelőanyja ismerte fel a benne a rejlő zenei tehetséget, ezért szerencsére már gyermekkorában zenélni tanulhatott. A harmincas évektől már országszerte ismertté vált, még a Gellért-szállóban is rendszeresen játszott. Földközi-tengeri hajóútra is ment zenélni, ám nem érezte jól magát külföldön, honvágya volt. Hazatérve Budapesten és a Balaton-környékén játszott sokat, ám mindig visszatért Zalaegerszegre, hiszen igazából itt érezte jól magát.

Állandó fellépője volt a helyi vendéglátóhelyeknek, miközben nótáit már a Kossuth- és Petőfi Rádió is rendszeresen sugározta – közel ötven felvételt készítettek zenéjéről. Különlegessége abban rejlett, hogy sokféle zenei stílust magáénak tudott: a cigányzenén és magyar nótákon túl a klasszikus zene világa is vonzotta; Vivaldi, Bach és Brahms műveit is sokszor játszotta, de a tangó sem okozott neki problémát. 1969-ben hunyt el Zalaegerszegen. Utolsó útjára száz cigányzenész kísérte el a Göcseji úti temetőbe. A város a sírhelyet azóta védetté is nyilvánította.

A történész elmondta: 2000-ben már a múzeumba került a prímás hagyatékának egy része: kották, fényképek és egykori dokumentumok. A most ajándékba kapott hegedű igazi kuriózuma lesz a történeti gyűjteménynek.

Özvegy Dandi Lászlóné – Dandi (Kis) Károly fiának felesége – elmondta: férje hagyta rá mintegy örökségül, hogy az édesapja hagyatéka kerüljön megbízható helyre, így esett a választás a Göcseji Múzeumra. S bár a hegedűnek komoly eszmei értéke van, természetes volt a család számára, hogy elajándékozzák, mert így nemcsak méltó helyre kerül a hangszer, hanem a nagyközönség is megismerheti a prímás múltját. Ezt azért is fontosnak érzi, mert mint mesélte, apósa igazából Zalaegerszegen érezte jól magát. Bárhová is utazott, szüksége volt a zalai tapsra, a helyi közönség szeretetére, ezért mindig visszatért.

A múzeumban megrendezett ajándékozási ceremónián némi muzsikaszóval Schreiner Jenő és Kovács Péter zenészek elevenítették fel Dandi (Kis) Károly zenei hagyatékát.