A Kálvária temetőtől az izraelita sírokig

 Az első helyszínen szó esett a kápolna építésének történetéről. Elhangzott: a Kálvária-dombon lévő kápolna 1756-ban már biztosan állt. A szűrszabó céh építtette, és jórészt az ő családjaik, illetve későbbi leszármazottaik temetkeztek ide.

Értékes sírok és keresztek a Kálvária temetőben

Várostörténeti sétákat szervez a múzeum

A kápolna maga egy csodás barokk épület, amin a stílusirányzat minden jellegzetessége megfigyelhető. Érdekességképpen elmondta, hogy a templom tornya 1938-ban villámcsapás áldozata lett; a ma látható úgynevezett dupla hagymasisakos tornyot az ezt követő években építették fel. A kápolna környezetében értékes kereszteket, és sírokat találhatunk, melyek részben az egykor híres keszthelyi kőfaragó műhelyében készültek. A sírköveket minden bizonnyal mintakönyvek alapján faragták.

Megyeri Anna (jobbról) a temetők építéstörténetéről is mesélt

Az izraelita temetőben Megyeri Anna megemlékezett néhány helyi családról (például a Schütz kékfestő- és kereskedő famíliáról), illetve beszélt a zsidó temetkezés -és a zsidó sírok szimbolikájáról. Mint mondta: az izraelita vallás sokkal bonyolultabb és komplexebb a kereszténynél, amit csak azok érthetnek igazán, akik benne élnek, vagy a téma szakavatott kutatóivá váltak. A temetők egyik központi eleme a mózesi kőtábla, ami mindig megjelenik a sírokon, de a szimbolika fontos részét képezi a Dávid-csillag, a tóratekercs, valamint a különböző állat- (oroszlán, sas, szarvas) és növényábrázolások (búza, pálmaág, szomorúfűz, babérág). A sírok szövegezése többnyire héber – főleg a régebbi korokban – és gyakran megjelenik a szív szó és a szív szimbolika is. Annál is inkább, mert a tórában 847-szer forduló elő ez a szó, hiszen hitük szerint ez az érzelmek központja az emberi testben.
Maga az izraelita temető 1869-ben épült, és Stern Leopold építtette. Érdekes, hogy a századelős sírok között számos szecessziós és art deco jellegű mestermunkát is találunk, hiszen a sírkőfaragók is követték az építészeti és iparművészeti trendeket.

A séta az izraelita temetőben folytatódott

A Göcseji Múzeum következő sétáira május 18-án, majd június 1-én kerül sor délután fél 5-kor. Előbbi alkalommal Béres Katalin történész vezeti sétát, mely a Göcseji úti temető elől indul, a júniusi kirándulás idegenvezetője pedig dr. Kostyál László lesz. A művészettörténész a protestáns gyülekezeti épületekről mesél majd a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva, és a református templom elé várja az érdeklődőket.