Félni teljesen oké dolog

Al Ghaoui Hesna külpolitikai újságíró volt a Zalaegerszegi Női Szalon és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége a közelmúltban. A népszerű televíziós személyiség Félj bátran című kötete kapcsán látogatott el a megyeszékhelyre. A szerzővel Balaicz Zoltánné, Edit, a szalon vezetője beszélgetett.

 Félelemről és manipulációról Al Ghaoui Hesnával

A Magyarországon született, apai ágon szír származású, Közel-Keletet és az afrikai krízisövezeteket megjárt haditudósító azért kezdett el foglalkozni a félelem témájával, mert rengetegszer tették fel neki a kérdést egy-egy utazás kapcsán: nem fél –e? Mikor erre azt válaszolta, hogy dehogynem, akkor úgy érezte, az emberek csalódnak benne. A nemégiben megjelent könyvével valójában egy missziót vállal: arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy félni oké, a félelem természetes dolog, nem véletlenül nem tűnt el az evolúció során. Ő is félt, mikor a háborús övezetekbe utazott, de a kíváncsisága sokkal erősebb volt ennél. A kötetbe személyes tapasztalatait és a téma tudományos kutatásainak eredményeit foglalta össze.

Az újságíró szerint érdekes, hogy bár a férfiak és nők félelemérzete teljesen azonos, az előbbiek mégsem merik kimutatni érzéseiket az íratlan társadalmi normák miatt. Vagyis a férfiak egyszerűen nem vállalják fel a félelem érzését, mert gyávának tartanák őket. Pedig bátor az, aki fél, ám mégis megtesz valamit. A társadalom ezzel szemben arra szocializál, hogy szüntessük meg a félelmet, annak ellenére, hogy az érzés sok dologban segíthet is. Kihozhatja belőlünk a maximumot, gyors és határozott döntésekre sarkallhat és segíthet kilépni a komfortzónából. A félelem tulajdonképpen egy iránytű, hogy merre induljunk az önismeret útján.

Tóth Renáta olvasószolgálati csoportvezető, Al Ghaoui Hesna és Balaicz Zoltánné a Női Szalon vezetője

Az evolúciós alaphelyzet, vagyis az „üss, vagy fuss” késztetés (beleálljak a harcba, vagy elmeneküljek), nem változott az évezredek során. A környezetünk viszont annál inkább. Komfortosabb lett az életünk és a félelmet igyekszünk eltolni, eltávolítani magunktól. Főleg, mert mindent irányítani, kontrollálni akarunk. Hesna szerint ezt kellene valahogy a fejünkben áthangolni, és tudomásul venni: nincs mindenre garancia.

A kutatásokból az is kiderül, hogy manapság már nem a haláltól félnek leginkább az emberek, hanem a mások előtti megnyilvánulástól, vagyis leginkább megszégyenüléstől, az ego halálától. Amire nyilván ráerősít az interneten, illetve a közösségi oldalakon látható millió „tökéletes” élethelyzet, profilkép.

Az újságíró úgy véli, hogy a félelem a legjobb manipulációs eszköz mind a politika, mind az üzleti élet számára. Nincs olyan téma, vagy termék, ami ne lenne átitatva félelemmel. Legyen szó migránsokról, vagy a „bifidus essensisről”. Külpolitikai újságíróként is sokszor tapasztalta azt, hogy a média nem valós képet közvetít a háborús zónákból, hanem egy torz, alternatív „valóságot”, ami manipulálja a nézőket. Televíziós munkái során ő mindig arra törekedett, hogy több szemszögből közelítsen a dolgok felé. Mert az nem jó, amikor az emberek csak ülnek a maguk számára igaznak vélt valóságban, a „véleménybuborékjaikban” és nem tolerálnak más nézőpontokat. Mert félnek, hogy kirekesztődnek a véleménycsoportokból.

Al Ghaoui Hesna másik missziója az, hogy felébressze az emberekben az empátia, tolerancia iránti igényt. Ezért is lett a Hősök tere kezdeményezés nagykövete. Ez tömörítve arról szól, hogy ne legyünk birkák. Vegyük észre, ha manipulálni akarnak minket és bátran álljunk ki másokért és magunkért!