Lelkiismeret-furdalás nélküli bestiák

Ráadásul lelkiismeret-furdalást sem éreznek soha ezek az „emberi bestiák”. Ez utóbbi – nem túl reményt keltő – megnevezés volt a címe a Pszicho Estek sorozat januári rendezvényének, melynek előadói Doszpoth Péter gyilkossági főnyomozó és Antal Gábor krízisintervenciós szakpszichológus voltak. Az est háziasszonya Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt, ám a szokásoktól eltérően most nem ő beszélgetett a vendégekkel, hanem egy vetítésekkel egybekötött, interaktív előadást láthattak az érdeklődők.

Kiből lehet sorozatgyilkos? - Pszichopatákról a Pszicho Esten

Antal Gábor, Nagy Réka és Doszpoth Péter

Mi jellemzi a pszichopatákat, ki a sorozatgyilkos, miért ölnek, na és hibázhatnak –e? Ezen kérdésekre keresték a sokat látott szakemberek a választ, miközben a bűnügyi nyomozások menetébe és az elkövetők lelkivilágába is bepillantást nyerhetett a közönség a háromórás program során.

Antal Gábor azt mondja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalmakban az ilyen típusú elkövetők, melynek oka – a hajlamon túl – a széthulló családokban, a drogos/alkoholista szülőkben és az elszemélytelenedő emberi kapcsolatokban keresendő. Leszögezte: nem minden pszichopata vagy antiszociális személyiségzavarral küzdő egyén lesz sorozatgyilkos, de az igaz, hogy a többszörös emberölést elkövetők túlnyomó többségénél diagnosztizálhatók ezek a zavarok. A gyermekkori élmények meghatározóak, viszont ha valaki szerető környezetben nő fel, hiába van hajlama a pszichopátiára, nem valószínű, hogy bűnelkövetővé válik.

Sorozatgyilkos az, aki minimum három, vagy annál több gyilkosságot követ el, különböző időpontokban. Két áldozat között az úgynevezett „érzelmi lehűlés” fázisába kerül a gyilkos. A következő akció előtt azonban ismét felfokozott, izgalmi állapot jön. Érdekes, hogy néhány kivételtől eltekintve szinte csak férfiak lesznek sorozatgyilkosok (szerepe van ebben a túlzott tesztoszteron termelésnek), míg az áldozatok szinte minden esetben nők, gyerekek, vagy idősek.

Doszpoth Péter több film- és videóbejátszás segítségével vázolta fel a sorozatgyilkosok lelkiállapotát, illetve a gyanúsítottak és a nyomozók közti különös kommunikációs és emberi viszonyt. Szóba került A bárányok hallgatnak című film, valamint az amerikai Charles Manson, Arthur Shawcross, illetve a magyar Balogh Lajos (a százhalombattai rém; 1990-es évek eleje) és Erdélyi Nándor (a bolti sorozatgyilkos; 1990-es évek vége) ügye. Az erőszakos elkövetők motivációja többféle lehet. Találunk köztük látnok típust, küldetéstudattal rendelkezőt (aki például „rendet” szeretne tenni valami miatt, azért öl), de élvhajhász, profitorientált és hatalomittas gyilkos egyaránt előfordul.

Részlet A bárányok hallgatnak című filmből (Forrás: theringer.com)

A nyomozó kiemelte, hogy ezek az elkövetők egytől egyik kiváló manipulációs képeséggel rendelkeznek, sokszor még a nyomozókat is képesek ideig-óráig „hülyére venni”. Az is jellemző, hogy vonzódást éreznek az egyenruhás alakulatok iránt, ezért előbb-utóbb a rendőrség közelébe férkőznek; mondjuk, hogy a nyomozást segítsék. Gyakori az is, hogy nyilvánosságot szeretnének, mert úgy érzik, hogy meg kell mutatni „művüket”. Ha már az elkövető a rendőrség reflektorfényébe került, nagyon fontos, hogy a kihallgatás során a zsaru megfelelően tudjon kommunikálni a gyanúsítottal. Ha úgy adódik szükség van alkura, baráti csevejre és bármilyen furcsa, valamiféle szimpátiára is. Különben nem nyílik meg a másik fél és az akadályozza a bűntény felderítésének további menetét. Persze a rendőröknek tudniuk kell, hogy hol van a határa a „barátkozásnak”, alkudozásnak.

A sorozatgyilkosokat sokszor nem könnyű elfogni, mert van, hogy szinte semmi nyomot nem hagynak maguk után. Különösen igaz ez a hatalomittas és profitorientált gyilkosokra. Doszpoth Péter szerint hiába hiszik tökéletesnek magukat, ők is hibázhatnak, és akkor elveszítik a kontrollt a helyzet felett. Gyakran pedig épp az szúr szemet a nyomozóknak, hogy a rendőrség közelébe férkőznek és túlzottan próbálják segíteni a nyomozást. Vagy éppen egy másikat; Erdélyi Nándor, a bolti sorozatgyilkos például annak idején a Fenyő-ügyben próbált segíteni a zsaruknak.

Szóba került persze a média szerepe is; szabad –e felületet adni az ilyen eseteknek? A szakemberek szerint nincs pontos válasz. A rendőrségnek mindenesetre van tájékoztatási kötelezettsége, illetve ha a nyilvánosság segíti a nyomozást, akkor mindenképpen fontos együttműködni a sajtóval.