Tájábrázolás másképp

A Táj-képek ma címet viselő kiállítás a neves hazai műgyűjtő házaspár – Völgyi Miklós és Skonda Mária – kortárs gyűjteményéből válogat. A kiállítást dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntője után Feledy Balázs művészeti író ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Válogatás a Völgyi-Skonda gyűjteményből

Már bevezetőjében utalt rá, hogy ezen a tárlaton (ahogy napjaink tájképfestészetében sem) nem a tájélmény rögzítése, annak naturalisztikus visszaadása a festők célja. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nagyon sok esetben a tájkép a közhelyek összegződése, a vásárok, aukciók közkedvelt – és sokszor giccsbe hajló – eleme, legkommerszebb tárgya. Oka ennek az, hogy a tájábrázolásokban nincs dráma, konfliktus, nem reagálnak társadalmi helyzetekre. Emiatt könnyen befogadhatók, értelmezhetők.

A tájképfestészetnek gazdag történeti hagyománya van. Európában a 16-17. századtól vált tematikus egységgé. Első nagy megújulása pedig a 19. századi impresszionizmus időszakára tehető. Ma már sokféle stílusban alkotnak a művészek ha tájról van szó. Közös jellemzőjük, hogy nem annyira a téma a fontos, hanem, sokkal inkább a hogyan. Vagyis, hogy a tájélmény valamifajta jelképpé alakuljon át. A művészeti író szerint a mai napig vitára ad okot, hogy a tájképeknek csak a realisztikus, valósághoz közeli ábrázolások nevezhetők, vagy az absztrakt művek is? Feledy szerint létezik az utóbbi is, ebben az esetben a lelki állapot kivetülésének, afféle hangulati ábrázolásnak tekinthető a tájkép.

Ahogyan ez a mostani tárlaton is látszik: sokféle megközelítés és stílus létezik. Az absztrakción túl, pedig manapság az a kérdés is felmerül, hogy hogyan lehet a tájképbe iróniát vinni?

A kortárs tájábrázolások filozófiai síkon közelítenek a témához, de spirituális tartalmakat is hordoznak, hiszen kiemelnek a hétköznapokból, elemelnek a valóságtól.

A Völgyi-Skonda házaspár számos hazai kortárs alkotótól vásárolt már témába illő festményt. A Gönczi Galériában így többek között Bács Emese, Bikácsi Daniela, Radák Eszter, Bukta Imre, Somogyi Győző, Tenk László, Galambos Tamás és Szurcsik József művei is láthatóak.

A tárlat február 13-ig látogatható.