Jókaihoz türelem kell

A Magyar Írószövetség javaslatára február 18-a, vagyis Jókai Mór születésnapja a Magyar Széppróza Napja lett. Ennek jegyében a megyei könyvtárak február 12-18 között országszerte rendezvényeket szerveztek Jókaihoz, illetve a hazai szépprózához kapcsolódóan – mondta érdeklődésünkre Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. Azért Jókaira (illetve születésnapjára) esett az Írószövetség választása, mert ő volt az első modern értelemben vett szerző, akinek egész munkássága a prózaírásra épült, és egy kivételes méretű és hatású életművet épített fel.

Rendhagyó irodalomóra a széppróza napján

Rendhagyó irodalomóra a könyvtárban

Az igazgató úgy látja, hogy Jókai inkább az idősebb korosztály körében népszerű manapság. A fiatalok a nyelvezete miatt kevésbé olvassák. Nagyon sok benne ugyanis az olyan kifejezés, ami Jókai kortársainak még érhető, értelmezhető volt, ma azonban már kevésbé az. Maximum lábjegyzetek segítségével. Ami viszont megnehezíti, lassítja a szöveg olvasását. Kiss Gábor szerint ez lassan már a magyar népmesékre is elmondható. Ezért a könyvtárban a jövőben egy új szolgáltatás, a magyarázatokkal ellátott mesetablet segíti az értő olvasást. Jókaira visszatérve az igazgató elmondta: a szerzőnek nemcsak regényei, hanem remek novellái is vannak, tele humorral. Ezek olvasmányosabb szövegek, ezért a diákoknak a nagyobb Jókai-művek olvasása előtt ezt ajánlja.

A könyvtárban író-olvasó találkozók és rendhagyó irodalomórák zajlottak a jeles nap alkalmából. Ott jártunkkor „Jókai újragombolva” címmel zajlott rendhagyó irodalomóra, melyen a Deák-iskola diákjai vettek részt. Az interaktív órát Bubits Tünde tanár, író, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője, és Vörös István József Attila-díjas költő, irodalomtörténész vezette.

Jókai Mór születésnapja a Magyar Széppróza Napja lett

Bubits Tünde a rendezvényt megelőzően lapunk kérdésére azt felelte: nagy kihívás a pedagógusok számára, hogy hogyan tegyék érdekessé és élvezhetővé a gyerekek számára Jókait, hiszen a 19. századi nyelvezettel sokan küszködnek. Sokszor fel is merül a kérdés, hogy kell- e még Jókait tanítani. A főszerkesztő szerint a szerzőnek helye van az irodalomtörténetben és a kanonizált irodalomban, hiszen ő a magyar széppróza egyik legnagyobb alakja. Aki a maga korában óriási olvasóközönséget teremtett magának. Életműve terjedelmes, persze nem minden írása remekmű. Az Aranyember – ami érettségi tétel is – viszont mindenképpen az, a gyerekek nagy örömére.

Hogy az öröm szó itt ténylegesen, vagy idézőjelesen értendő- e, a tanár azt felelte, hogy talán meglepő, de a diákjainak nagyon tetszett a mű. Olvasták is és a filmet is megnézték, majd elemezték a látottakat. A műnek még komoly rajongótábora is akadt.

A Deák-iskola diákjai Jókai-átiratokat olvastak fel. Jobbról Bubits Tünde és Vörös István

A rendhagyó irodalomóra keretében a diákok egy Jókai novellát (A gróf Sötét Péter két hitvese) írtak át több verzióban, úgy hogy az nyelvezetében és sztorijában illeszkedjen napjainkhoz. (Ezeket aztán fel is olvasták.) Többek között így lehet „újragombolni” Jókait.
Bubits Tünde ezzel kapcsolatban elmondta: a novella története kicsit hasonlít az Aranyember alapsztorijára. Mindegyik a kettős életről szól. Fontos, hogy a gyerekek tudjanak azonosulni a történettel, a szereplőkkel. Meg kell találni a regény/novella és a mai élet között a kapcsolódási pontokat. Hogy például hős- e Tímár Mihály, akarunk- e sok pénzt birtokolni, és ha igen mihez kezdünk vele, illetve mennyire kívánunk mások életéről dönteni? – ezek ma is fontos kérdések, amiket érdemes megvitatni a diákokkal. Azt persze tudomásul kell venni, hogy a 19. század óta a nyelv igazodott a világ dinamizmusához és a társadalmi, technikai változásokhoz. Emiatt a korábbi szövegek olvasása nehézkesebb, és több magyarázatot is igényel.

Jókaihoz ma már türelem kell! Itt pedig felmerül egy újabb kérdés, hogy van-e ideje, és ha igen mire, a 21. század emberének – fogalmazott a főszerkesztő.