Iratok az örökkévalóság számára

A 2018-as évet értékelve Káli Csaba, a zalai levéltár igazgatóhelyettese elmondta: törvény adta kötelezettségeiknek megfelelően tavaly is folyt a megye területén lévő iratképző szervek ellenőrzése. Az ide tartozó 391 intézményből 47 szerv iratkezelését ellenőrizték a levéltár munkatársai. Elhangzott: a szűkös befogadóképesség miatt tavaly viszonylag kevés iratot vettek át. Állományuk 134 iratfolyóméterrel gyarapodott, ezzel elérték a 11 ezer 137 iratfolyómétert. A kutatószolgálatot 196-an, az ügyfélszolgálatot pedig 1149-en keresték fel.

Gyorsuló digitalizációs folyamatok a levéltárakban

Ami az intézmény tudományos és közművelődési tevékenységét illeti, a levéltár munkatársai tavaly is részt vettek konferenciákon, előadásokon és több kiadványban is publikálták az aktuális kutatási eredményeket. Az igazgatóhelyettes kiemelte a Forrásaink a reformációról című kötetet, és a Városbírók és polgármesterek című könyvet, melyek létrejöttében több kollégájuk is közreműködött. 2018-ban mindezeken túl konferenciával emlékeztek meg az 1848/49-es szabadságharc zalai hőseiről, valamint az I. világháború zalaegerszegi eseményeiről is. A nyár folyamán pedig a hagyományokhoz híven megrendezésre került a Magyar-Szlovén Levéltári Kutatótábor.

Káli Csaba, dr. Mikó Zsuzsanna és Molnár András tartottak sajtótájékoztatót a tavalyi eredményekről és az idei tervekről

Molnár András, a levéltár igazgatója mindehhez hozzátette: a tavalyi évben egy pályázatnak köszönhetően jelentős technikai fejlesztést is végrehajtottak. Nemcsak számítógépeket, hanem a digitalizáláshoz, és az elektronikus ügyfélszolgálat hatékonyabbá tételéhez szükséges eszközöket is vásároltak.

Az intézmény vezetője az idei tervekkel kapcsolatban elmondta: három történelmi évfordulóra emlékeznek meg 2019-ben. Száz évvel ezelőtt kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, az ehhez kapcsolódó Zala megyei eseményekről márciusban rendeznek majd tudományos ülést. A téma azért is érdekes, mert az utóbbi évtizedekben alig volt friss kutatás az 1919-es történésekkel kapcsolatban, így a konferencia új megközelítésekkel is szolgál. Szintén egy tudományos ülés keretében értékelik a 47. honvédzászlóalj 1848/49-es tevékenységét (ennek kapcsán Molnár András szerkesztésében egy kötet is napvilágot lát), valamint a II. világháború utolsó évének (1944-45) zalai eseményeit.

Az idei évben több kiadványt is megjelentetnek, többek között a 2017-ben rendezett A protestantizmus zalai évszázadai című konferencia anyagát, a Zalai Hírlapban megjelent levéltári cikksorozat gyűjteményes kötetét, de a Zalaegerszegi Füzetek sorozat is újabb számokkal bővül.

A levéltárak országos szinten zajló elektronikai és digitalizációs fejlesztéseiről Mikó Zsuzsanna főigazgató-helyettes számolt be. Mint fogalmazott: egyre fontosabb feladat, hogy az ország legrégibb közgyűjteményeként megmutassák azt a szakmai munkát, amit az egyes levéltárakban végeznek, hiszen az állampolgárok nincsenek mindig tisztában az itt folyó komplex tevékenységgel.

A tudományos munka részeként több kiadvány létrejöttében is közreműködnek a levéltár munkatársai

Reagálniuk kell az új kihívásokra is: például, hogy a levéltári tevékenység 21. századi módon tudjon kapcsolódni a közigazgatáshoz. Annál is inkább, mert számos irat (hiteles dokumentum) már csak a levéltárakban érhető el. Ezért is fontos a megfelelő adatbázisok kiépítése, és a digitalizáció. Vagyis hogy az ügyfelek minél gyorsabban, ha kell otthonról is elérjék a szükséges dokumentumokat. Egyre lényegesebb szempont, hogy a napjainkban keletkezett – nem mindig papír alapú – iratok is megőrződjenek. „Mert az iratokat tulajdonképpen az örökkévalóság számára őrizzük” – fogalmazott Mikó Zsuzsanna. Hozzátette: a nemzeti levéltár legkorábbi dokumentuma például 1109-ből származik. A cél az, hogy a most keletkező anyagok is hasonló időtávban maradjanak fenn.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján már 12 millió fölötti digitalizált oldal érhető el – különféle adatbázisokba rendezve – amik szabadon és ingyenesen használhatók. Egy jelenleg zajló Európai Uniós projekt keretében pedig egy olyan e-közigazgatási szolgáltatást fejlesztenek ki (mintegy 2,6 milliárd forint értékben), melynek révén az állampolgárok vagy más hivatalos szervek közvetlenül, elektronikus úton kereshetik meg a levéltárakat. Akár a kormányablakokon keresztül benyújtva az igényeket. A tervek szerint az új elektronikus rendszer az év második felétől áll majd az ügyfelek rendelkezésére. Persze a levéltárakat továbbra is fel lehet keresni a hagyományos postai úton, vagy e-mailben.

A fejlesztés részeként a nemzeti levéltár igyekszik olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárok más megyék levéltárainak anyagaihoz is gyorsan hozzájussanak. A technikai fejlesztések pedig azt is segítik, hogy a régebbi papír alapú dokumentumokról hiteles, digitális másolatok készüljenek.

A távlati cél az, hogy az ország közgyűjteményeinek most még különálló anyagai, egy egységes keresőfelületen – központi tárhelyen – legyenek hozzáférhetőek.