Eklektika formálta belváros

Az előadó a 19. század második felétől a 20. század közepéig tekintette át Zalaegerszeg legjellemzőbb eklektikus stílusban épült közintézményeit, lakóházait. Mint mondta: a számuk nem csekély, hiszen a történelminek nevezhető városközpont tulajdonképpen az eklektika, illetve a historizmus jegyében formálódott. Napjainkban probléma e hatalmas érték megóvása is, hiszen a felújítások, át- vagy hozzáépítések sok esetben komoly változást idéztek elő az épületeken; csorbítva azok eredeti vonásait.

Előadás a Lokálpatrióta Klubban

Iványi Ildikó és Czeglédy András

Czeglédy András utalt arra is: sokan azt gondolják, hogy az eklektika nem más, mint mikor a tervezők, építtetők válogatnak a különféle stílusok közül, megjelenítve azok jellegzetes tulajdonságait egy-egy épületen, de az irányzat ennél bonyolultabb. Az eklektikának is megvoltak a maga korszakai. Mégpedig aszerint, hogy a klasszicista, romantikus, gótikus, netán barokk, vagy reneszánsz jegyeket hangsúlyozták-e inkább az épületeken.  Sőt, egy-egy házon egyszerre több stílus is megjelenhetett.

Az előadás alatt fotókkal is alátámasztotta az elhangzottakat; bemutatva az egyes házak eredeti és mai verzióját is. Többek között kiemelte a Kazinczy téren álló, 1889-ben épült egykori pénzügyigazgatósági székházat (ma a polgármesteri hivatal irodai találhatók itt), ami részben klasszicizáló, de már barokk hangulata is van. Megemlítette az 1890-ben létesült, volt Korona-szállót (ma KISZÖV székház), ami azon kevés épületek közé tartozik, ami egyértelműen a romantika jegyeit mutatja. Érdekes színfolt a városban a Csány téren álló, volt MÁV lakóház, ami a szecesszió beszivárgását jelzi, és a Posta palota épülete, ami viszont a város egyetlen szecessziós épülete.

Romantikus stílusjegyek a KISZÖV-székházon (ZalaMédia archív)

Az előadó szólt a zsinagógáról is, melyet a város legattraktívabb épületének nevezett. Ami a stílusát illeti, a gótikus és román jegyek mellett mór és keleti hatás is érezhető rajta.

Czeglédy András szerint sok épület nem csak az átépítések miatt nem mutatja eredeti formáját, hanem az azóta történet térrendezés, parkosítás miatt sem. Emiatt nem láthatjuk például a vasútállomásról kilépve a zárdát, pedig eredetileg a teret úgy alakították ki, hogy épp arra irányuljon a városba érkezők tekintete.