Pánczél Petra

A kompozíciós kialakítás újszerűségéért és a megszokottól eltérő színvilág megteremtéséért nyerte el 2018. végén a Baumit „Év Homlokzata” díjat a Cseperedő Bölcsőde és Petőfi utcai Tagóvoda, mégpedig „energetikai felújítás” kategóriában.

A tervek szerint 2019 végén megnyit az egykori Hotel Balaton. Az épület továbbra is szállodaként funkcionál; az átalakítást követően egy 64 szobás, négycsillagos, konferenciateremmel és wellness-részleggel ellátott új hotel várja majd a vendégeket. A részletekről sajtóbejárás keretében számolt be a városvezetés és a tervezők.

Mindig szerettem volna egy olyan konferenciára beülni, ahol a könnyűzene, vagy a zenei szubkultúrák társadalmi, politikai vagy kulturális (esetleg kultúrkommunikációs) szerepéről, hatásairól van szó. Az elég nyilvánvaló volt, hogy ez nem Zalaegerszegen történik majd meg, de arra sem számítottam, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara lesz a helyszín és annak politológia tanszéke a szervező.

Színpadi díszletek miniatürizált látványterveiből nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A fővárosi és vidéki színházak egyes előadásaihoz készült makettek tervezője és kivitelezője Bagossy Levente grafikus, Jászai Mari-díjas díszlettervező.

A Zalaapáti mellett egy évvel ezelőtt előkerült avar vitéz sírjának titka tárult fel a közelmúltban egy előadás keretében. A község önkormányzatának dísztermében megrendezett esten dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Havasi Bálint régész, a keszthelyi intézmény jelenlegi vezetője, valamint Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa tartottak prezentációt és fórumot a témával kapcsolatban.

Összbírói értekezlet keretében értékelte a 2018-as évet a Zalaegerszegi Törtvényszék. Az esemény előtt sajtótájékoztatót tartottak, melyen részt vett dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírói Hivatal elnökhelyettese és dr. Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke is.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Nyílt próbával és vendégelőadásokkal ünnepelte a Griff Bábszínház a március 21-i Bábszínházi Világnapot. Az ünnep alkalmából Zalaegerszegen vendégeskedett a szatmárnémeti Harag György Társulat Brighella Bábtagozata, akik a Mese a tálról és kanálról című előadásukat hozták el a helyi közönségnek.

Megújul a kvártélyház és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltár épülete. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és funkciója is változott. Az ingatlan bár két házszám alatt szerepel (Széchenyi tér 3. és 5.) mégis egységesen kezelik, hiszen belül egy összefüggő épületről van szó.

Mikor a történet összeállt, már biztos volt, hogy Törőcsik Marit kérik fel a főszerepre. Mint ahogyan az is, hogy kell valami északi jelenség a sztoriba; valami vágyott, ritka hely, ahová az egyik szereplőpár el akar jutni.

Egy nappal a nemzeti ünnep után született, most pedig épp március 15-e előtt egy nappal nyílt jubileumi kiállítása a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben. Vizsgamunkája 1958-ban egy (mézeskalács?) huszár volt (aki inkább mégiscsak Háry János), munkásságát pedig többek között Kossuth-díjjal is jutalmazták.

Nárcisztikus, vagy egyszerűen csak hiú az, aki mondjuk túl sűrűn posztol magáról fotókat a közösségi oldalakra? Hol van a határ, és milyen az élet egy „valódi”, pszichiátriai értelemben vett nárcisztikussal?

Humán is meg reál is, érdekli a történelem, a számítástechnika és a művészetek. Azon belül is a tánc, s hogy még tovább a szűkítsük; a néptánc. Kósa Ruben az ELTE programtervező informatikus szakán végzett, az egyetemi évek alatt Eötvös-kollégista volt. Már gyerekkora óta tagja a Zalai Táncegyüttesnek, de budapesti tanulmányai idején az ExperiDance-ben és a Fitos Dezső Társulatnál is táncolt.

Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

Néhány, a 20. század elején élt középosztálybeli család mindennapjai, valamint utcaképek, szőlőhegyi hajlékok, de az I. világháború időszakából származó pillanatképek is szerepelnek azokon az üvegnegatívokon, melyek a Göcseji Múzeum és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a közelmúltban kerültek digitalizálásra. A korabeli fotók egy része az Index internetes portál magyarországi megyéket bemutató sorozatának részeként debütált a hétvégén.

A város középkori történetét foglalja össze az a készülő kiadvány, mely a tervek szerint ebben az évben jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozat részeként. Az „Egurscug birtoktól Egerszeg végvárig” című könyv szerzői, dr. Bilkei Irén főlevéltáros és dr. Vándor László régész, évtizedek óta kutatják a témát.

A Kanizsa Fotóklub tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítás március 20-ig látogatható.

Volt egyszer egy… Reflex Színpad címmel kiállítással, és előadással is készültek a legendás zalaegerszegi amatőr színház társulatának egykori tagjai. A Keresztury VMK-ban rendezett esten szinte mindenki megjelent, aki annak idején valamilyen formában kötődött a csapathoz.

Néha a felnőttekre is ráfér némi szexuális felvilágosítás, mert tuti, hogy nem mindenki figyelt eléggé bioszórán, vagy amikor Ádámról és Éváról tanultunk. Az is eléggé valószínű, hogy a népdalokban, népmesékben rejlő pajzán jelentéstartalomra sem gondolunk túl sokat a dolgos hétköznapokon.

Analóg gépet használ, mert annak sikerében ott rejlik a kockázat izgalma. Érdeklik a portrék mögött meghúzódó történetek, vagy az épületek, növények formavilága, és azok tükröződési lehetőségei.