Pánczél Petra

A zalaegerszegi egykori Mándi-villa sokáig fogalom volt a városban, ám nem mindig pozitív kontextusban hangzott el a neve. Az Egerszeghegy felé vezető Hóvirág utcában lévő villa eredetileg egy helybéli polgári család tulajdona és otthona volt.

Frida Kahlo (1907-1954) világhírű mexikói festőművész élete utolsó tíz évében vezetett naplójának a közelmúltban jelent meg az első magyar nyelvű kiadása. A grafikákkal, festményekkel gazdagon illusztrált, szabadversekre emlékeztető napló szövegét Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, író fordította le.

Attila örökösei: a hunoktól az Árpád-házig címmel nyílt vándorkiállítás Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban.

A turisztikai magazinok nagy hibát követnek el azzal, hogy a horvátországi Rab-szigettel kapcsolatban szinte csak a homokos, gyermekbarát strandokat emelik ki. Majdnem elriasztják azokat, akik ki nem állhatják a homokos partszakaszokat.

A kortárs építészet kihívásairól beszélgettünk Bertók Sándorral, a Zala Vármegyei Építész Kamara elnökével, és Agg Ferenc alelnökkel. Az apropót a közelmúltban megjelent „Zalai építészek munkássága 2000-2023” című kötet, és annak képanyagából rendezett kiállítás adta.

Családi történetekről, izgalmas pályakezdésekről, a művészetekhez való személyes kötődésről, és persze versekről is beszélgetett vendégeivel Karáth Anita költő-tanár a Szényi-portán. A kávási boronaházak szomszédságában.

Manapság már nemcsak fotók ezreivel, hanem videó-bejegyzések tömegével is találkozunk az Interneten és a közösségi oldalakon. Mindenki befogadóvá és potenciális tartalomgyártóvá vált. A jelenség talán a fiatalabb korosztályokat érinti a legjobban.

Zalaegerszeg egyik legtitokzatosabb helye, amolyan város a városban. A terület és a rajta lévő épületek évtizedekig a Petőfi-laktanyának adtak otthont, aztán a 2000-es években a főiskolások majd egyetemisták vették birtokba a helyszínt. Illetve annak felújított egységeit.

Jelképesen elköszönt a zalaegerszegi földön járó toronyórától Preisz József órásmester, mert megtalálta utódát, így lesz olyan szakember, aki a jövőben gondját viseli a Ruszt József téren álló 200 éves szerkezetnek.

Korszakot idéző sanzonokkal, kuplékkal zárult június elsején a Göcseji Múzeum „Nőnek lenni akkor…” című időszaki kiállítása. Az elmúlt négy hónapban látogatható tárlat finisszázsán Bódis Bettina énekes lépett fel. A koncertet megelőzően a három kurátor – Béres Katalin és Erős Krisztina történészek, valamint Kiss Nóra etnográfus – tartott rövid tárlatvezetést.

Fundamentum címmel a zalaegerszegi Ady-gimnázium négy volt tanulójának alkotásaiból nyílt tárlat az Apáczai MK-ban.

Fundamentum címmel a zalaegerszegi Ady-gimnázium néhány egykori tanulójának alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Művelődési Központban.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

Egy különös és teljesen spontán "tárlatvezetésben" volt részem a napokban a volt Petőfi-laktanya, vagyis a mostani Pannon Egyetem zalaegerszegi központjának egyik épületében. Egy grafikai kiállításra mentem, ami mellé később járt egy bónusz is. Betoppant ugyanis Németh János keramikusművész, aki - ha már a campuson volt - az egykori Csapat Művelődési Otthon aulájában megtekintette az 1977-ben készült, rég nem látott kerámiasorozatát.

Kiállítás nyílt a zalaegerszegi Ady-iskola művészeti gimnazistáinak idei munkáiból.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

Már biztos sokan hallottátok, hogy bezárt a zalaegerszegi Pedro Kocsmája. A tulajdonosok és a csapat tagjai pár héttel ezelőtt el is búcsúztak a vendégektől (a Facebookon is, és egy buli keretében is), megköszönve az elmúlt közel 25 évet.

A magyar költészet napja alkalmából szervezett több napos programsorozat nyitányaként Szabó T. Anna Prima-díjas, József Attila-díjas költő, műfordító volt a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.