Káli Csaba

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944-45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.

Életkorunktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk. Még a legfiatalabb korosztály sem bújhat ki alóla teljesen, hiszen szüleik, nagyszüleik még biztos, hogy eltöltöttek néhány évet vagy évtizedet a rendszerváltozás előtti időszakban.

A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.

Kétévente számolnak be a megyében működő közgyűjtemények munkatársai az intézményekben zajló aktuális kutatásokról. A több mint harminc évvel ezelőtt életre hívott Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok szervezője idén a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára volt.

A középkori Zala megye templomainak történetétől kezdve, egészen a bazitai TV-torony 1970-es felépítéséig kalandozhatunk a megye és a város múltjában egy új levéltári kiadványnak köszönhetően.

Megújul a kvártélyház és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltár épülete. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és funkciója is változott. Az ingatlan bár két házszám alatt szerepel (Széchenyi tér 3. és 5.) mégis egységesen kezelik, hiszen belül egy összefüggő épületről van szó.

A tavalyi eredmények, az idei tervek és a 2019-ben induló országos e-ügyintézés is szóba került a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának hagyományos kultúra napi sajtótájékoztatóján. Az esemény vendége ezúttal dr. Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese volt.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

Idén ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170., valamint az első világháború befejezésének 100. évfordulóját. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára mindkét jeles dátumra megemlékezik ebben az évben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

Azt régóta tudjuk, hogy az éremnek két oldala van, azonban hogy alkalmanként egy emlékműnek is lehet, az a laikusok számára elég meglepő. Történészek számára már kevésbé, főleg ha az „előlapon” és a „hátlapon” két korszak szimbolikája jelenik meg.

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

Rendhagyó konferenciával emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.