Káli Csaba

Kevéssé ismert élettörténeteket rejt az 1944 decemberében a nyilasok, majd 1945-ben a Vörös Hadsereg által elhurcolt személyek névsora. A két elnyomó rendszer áldozataira emlékező zalaegerszegi emlékműveken (melyek közül az egyik már nem áll) egy-egy női név is szerepel.

A sorrendben harmadik választáson is bizalmat szavazott a lakosság Kustánszeg képviselő-testületének. Az ünnepélyes alakuló ülést a közelmúltban tartották a településen.

Magyarul Európában címmel vándorkiállítás érkezett Zalaegerszegre, az „1100 éve Európában, 20 éve az Unióban” című programsorozat keretében. A legfontosabb történelmi eseményeket felvillantó tablókiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának folyosóján látható még október 21-22-én.

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendeztek városi megemlékezést Zalaegerszegen a Korona Szalonban. Egy 2000-ben született országgyűlési döntés értelmében minden év február 25-én, vagyis az egykori kisgazda politikus, Kovács Béla letartóztatása napján emlékezünk az áldozatokra és a meghurcoltakra.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett évindító sajtótájékoztatóján mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat 86. számát. A kiadvány a 2022-es „Családtörténeteink” című genealógiai konferencia anyagából készült, és ugyanezen a címen is jelent meg.

Tavaly lett volna 70 éves, és több mint öt éve nincs már velünk Kapiller Imre, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának Pauler Gyula-díjas, nyugalmazott levéltárosa. Egykori kollégái és barátai az évfordulók kapcsán úgy gondolták, hogy emléktáblát állítanak tiszteletére volt munkahelye folyosóján. A levéltár bejáratánál elhelyezett domborművet Béres János szobrászművész készítette.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

Megtartani az eddigi szakmai nívót, és figyelni, felkészülni a jövő kihívásaira – röviden ezek a legfontosabb céljai a levéltár új igazgatójának. Dr. Káli Csaba történész harminc évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a Zala Megyei Levéltárban, s tavaly október közepe óta ő a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának új igazgatója.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A 2022-es év eredményeiről, néhány változásról és az idei esztendő terveiről tartottak sajtótájékoztatót a levéltárban. A hagyományos évindító eseményen az is elhangzott, hogy a törvényi változásoknak megfelelően az intézmény neve hivatalosan Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára (MNL ZVL) lett.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.