Levéltári évkezdés Vajda-hagyatékkal

A részletekről az intézmény hagyományos – immár huszadik – kultúra napi sajtótájékoztatóján számoltak be az érintettek. Vajda József éppen száz évvel ezelőtt, 1920. január 3-án született. 1940-ben került Zalába, és az első évtizedekben – leszámítva a háborús éveket – több településen is tevékenykedett; kántortanítóként, népművelőként, népdalgyűjtőként, vagy éppen kórus vezetőként. 1961-től élt Zalaegerszegen, többek között a Liszt-iskola első igazgatóját is tisztelhetjük benne.

Megőrizni és kutathatóvá tenni

20. alkalommal került sor a levéltár évindító, kultúra napi sajtótájékoztatójára. Káli Csaba (balról) a tavalyi év eredményeiről számolt be.

Fia, Vajda László (a megyei tanács művelődési osztályának egykori vezetője) elmondta: a centenárium kapcsán döntöttek úgy a Vajda testvérek, hogy édesapjuk életének és munkásságának értékeit, becses darabjait a levéltárnak adják. Céljuk az, hogy a hagyaték megőrződjön az utókor számára.

A levéltárba került dokumentumok többek között nyomtatványokat, fotókat, személyes tárgyakat tartalmaznak; az 1940-es évek végétől az 1990-es évek közepéig. Anyakönyvi kivonatok, helytörténeti, néprajzi, nyelvészeti- és népzenei adatgyűjtések éppúgy színesítik a kollekciót, mint Vajda József oklevelei, kitüntetései, vagy éppen a második világháborúból származó értékes fotográfiák.

Vajda Istvántól és Vajda Lászlótól Molnár András levéltárigazgató vette át a hagyatékot

Vajda István (tanár, a Zrínyi-gimnázium volt igazgatója) hozzátette: édesapjuk hagyatékának népzenei része (a hallás után lejegyzett kottákkal, szövegekkel, hangszalagokkal együtt) már tíz évvel ezelőtt a budapesti Hagyományok Házába került, ahol digitalizálták és hozzáférhetővé tették a gyűjteményt. Az ezeken kívül fennmaradt, családtagtól összegyűjtött személyes iratokat és tárgyakat hozták el most a levéltárba. Ezekből egy kis kiállítást is berendeztek a helyszínen.

Molnár András levéltárigazgató elmondta: a rendelkezésükre bocsájtott anyagot nemcsak megőrizni szeretnék, hanem feldolgozni is, ezenkívül a kutatók számára is hozzáférhetővé tennék az iratokat.

A sajtótájékoztatón a levéltár 2019-es szakmai, tudományos és közművelődési munkáját Káli Csaba igazgatóhelyettes értékelte. Elmondta: tavaly 105 szerv iratkezelését és irattározását ellenőrizték. Állományuk 110 iratfolyóméterrel gyarapodott, ezzel 11.214 iratfolyóméterre nőtt az anyagmennyiség. A levéltár gyakorlatilag „betelt”, vagyis csak selejtezés révén csökkenthető az állomány annyira, hogy új anyagokat tudjanak befogadni.

Többek között Vajda József személyes iratait tartalmazza a hagyaték...

2019-ben az ügyfélszolgálatot 1003-an, a kutatószolgálatot pedig 126-an keresték fel, 520 esetben. Ami a tudományos tevékenységet és a közművelődési feladatokat illeti: nyolc munkatárs tollából tizennyolc tudományos írásmű született, három nagyobb kiadvány jelent meg a levéltár gondozásában és két szakmai konferenciára is sor került. Zalaegerszegen is elindult továbbá az országos Hetedíziglen családtörténeti projekt, melynek keretében előadássorozatot tartottak.

Az idei tervekről Molnár András számolt be. Elöljáróban elmondta, hogy elkezdődött a levéltár új épületének tervezése; a látványtervek már megvannak. Az elképzelések szerint néhány év múlva a Mártírok úti, volt Kaffka-kollégiumba költözhet át az intézmény. A több milliárd forintos projektről tavasszal születhet meg a kormányelőterjesztés.

2020-ban több kiadvánnyal is készülnek, ezek egy része saját kötet, de a zalaegerszegi önkormányzattal közösen is jelennek meg könyvek, egy TOP-projektnek köszönhetően. Paksy Zoltán szerkesztésében kiadásra kerül a tavalyi Tanácsköztársaság Zala megyében című konferencia anyaga, de a 47. honvédzászlóalj 1848-49-es története is. Utóbbi kötet szerzői Hermann Róbert, Bona Gábor és Molnár András. A levéltár munkatársa, Bakonyi Péter pedig a második világháború Zala megyei polgári áldozatairól szerkeszt dokumentumkötetet.

... de kották és dalszövegek is vannak a gyűjteményben

A könyvkiadáson kívül konferenciákra is sor kerül. Júniusban a trianoni évfordulóhoz kapcsolódóan szerveznek tudományos emlékülést, szeptemberben a 47. honvédzászlóaljról emlékeznek meg, novemberben pedig a családtörténeti kutatások módszertanáról lesz egy szakmai konferencia, melyre a téma iránt érdeklődő laikusokat is várják.