Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból

 Nevezetes személyiségek, beszédes végrendeletek - Konferencia és kötetbemutató a díszteremben

Az önkormányzat és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár közös rendezvényén a helyi közgyűjtemények történészeinek, kutatóinak előadásait hallgathatta meg a közönség. Szó esett többek között költőről, gyógyszerészről, lapszerkesztőről, festőművészről, de jegyzőről, nyomdászról és honvédról is. Persze néhányuk neve (vagy a családjuké) már ismerősen csenghet a helytörténet iránt érdeklődők körében, de a szóban forgó személyiségek életútja eddig nem került ilyen formában a nyilvánosság elé. Pedig azon túl, hogy sokat tettek a városért, sorsuk tükrözi a korabeli társadalmi és politikai viszonyokat is.

A konferencia előadói Balaicz Zoltán társaságában

Kiss Gábor könyvtárigazgató bevezetésképpen elmondta: a mostani konferencia kapcsolódik a város hosszú távú kutatási programjához, melynek célja Zalaegerszeg múltjának minél alaposabb feltárása, illetve az eredmények publikálása. A tervek szerint a tudományos ülésen elhangzott előadások kötet formájában is megjelennek, mégpedig az Egerszegi Füzetek sorozat következő számában.

A lokálpatrióta érzések elmélyítése, és a helytörténeti ismeretek bővítése egyaránt fontos a városvezetésnek, ezért van 2014 óta intenzív együttműködés az önkormányzat és a közgyűjtemények között – fogalmazott a konferenciát megnyitó Balaicz Zoltán polgármester. Mint mondta, a város büdzséjében külön költségvetési keret biztosít forrást a helytörténeti kutatásokhoz, de a TOP egyes pályázatai is segítik a munkát.

Kik is voltak azok a fontos személyiségek, akik a 19-20. században itt születtek, vagy éltek és közéleti aktivitásukkal, szociális érzékenységükkel, vagy éppen kreativitásukkal folyamatosan tenni akartak a közösségért? Béres Katalin történész (Göcseji Múzeum) a szociális- és kulturális tevékenységéről ismert, ám méltatlanul elfeledett Hári Emma (1916-1998) költő életútját elevenítette fel. Az 1930-as, ’40-es években amellett, hogy a leánykongregáció tagjaként támogatta az elesetteket, verseket írt, és kötete is megjelent. Az életéről szóló dokumentumok az egykori polgármester, Czobor Mátyás hagyatékával együtt kerültek a múzeum birtokába és így a kutatók látókörébe.

Megyeri Anna nyugalmazott főmuzeológus Kaszter Ödön (1874-1941) gyógyszerész munkásságáról szólt, akit nemcsak a (ma is álló) Szent Lélek Gyógyszertárból ismerhettek a helyiek. A gyógytermékek árusítója ugyanis fotózott is, képeivel bekerült a Fényképezők Lapjába. Dr. Kulcsár Bálint levéltáros (MNL Zala Megyei Levéltára) Zalaegerszeg mezőváros egykori jegyzőjének, Dömötör Jánosnak (1791-1853) közéleti szerepéről, valamint az akkori jegyzők feladatairól beszélt előadásában. Kiemelve többek között azt, hogy az írástudók alacsony száma miatt különösen nagy szerep hárult a jegyzőkre. Molnár András levéltárigazgató az első egerszegi honvéd, Árvay Sándor (1826-1914) alakját elevenítette fel, Kiss Gábor könyvtárigazgató pedig Udvardy Ignác (1848-1920) iskolaigazgató és lapszerkesztő munkásságát elemezve a helyi sajtótörténetet és iskolaéletet is bemutatta.

Dr. Foki Ibolya főlevéltáros Donászy Ferenc (1858-1923) íróról, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumigazgató pedig Háry Gyula (1864-1946) festőművész szerteágazó alkotói pályájáról beszélt. Thassy Gábor (1871-1950) vármegyei tisztifőorvos és politikus közéleti szerepvállalásait dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltárigazgató értékelte. Mint kiderült, a főorvos volt az első személyautó-tulajdonosok egyike a városban. Egy kevéssé ismert, ám komoly politikai szerepet betöltő ügyvéd, Briglevics Károly (1878-1957) viszontagságoktól sem mentes pályafutását dr. Paksy Zoltán főlevéltáros elemezte. A konferencia utolsó előadója, Simon Beáta levéltári könyvtáros az egykori zalaegerszegi nyomdász, Kakas Ágoston (1878-1966) életútján keresztül nemcsak a helyi lap- és könyvkiadás, hanem a korszakra jellemző társadalmi- és politikai viták rejtelmeibe is beavatta a hallgatóságot.

Csomor Erzsébet és Kulcsár Bálint a most megjelent kötettel

A tudományos ülésen elnöklő dr. Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese a konferencia végén megjegyezte: a folyamatosan zajló kutatások ellenére még mindig nagyon keveset tudunk az egykor itt élt képzőművészekről és irodalmárokról. Az pedig, hogy az iménti tíz nevezetes zalaegerszegi közül Hári Emma személyében csupán egy hölgy életútjával találkozhattunk, sok mindent elárul az elmúlt kétszáz év társadalmi viszonyairól.

A konferencia keretein belül mutatták be a „Zalaegerszegi végrendeletek” könyvsorozat újabb, immár 3. kötetét, mely az 1827-1848 közötti időszak dokumentumait dolgozza fel. A kiadványt Csomor Erzsébet és dr. Kulcsár Bálint levéltárosok szerkesztettek. Kiss Gábor, a könyv lektora többek között elmondta: óriási kutatómunka áll a szerkesztők mögött, hiszen olvashatóvá és értelmezhetővé kellett tenni a korabeli iratokat. A Zalaegerszeg város régi levéltára irategyüttes több mint 700 végrendeletet tartalmaz, a három kötettel együtt már több mint 500 dokumentumot ismerhetünk meg. A mostani kötetbe rendezett 168 testamentum azokba az időkbe repíti vissza az olvasót, amikor a lakosság jó része írástudatlan volt, így mindig több személy – városi elöljáró – előtt tettek tanúbizonyságot. A végrendeleteken keresztül egyéni- és családi sorsok, társadalmi viszonyok bontakoznak ki előttünk, de megjelenik a vallásosság és a hit szerepe is. Vagyis egy kisváros mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást.