Évkezdés a levéltárban, „Aranykönyvvel”

Értékes dokumentumot kapott vissza az evangélikus közösség

Az előző évben elvégzett szakmai, tudományos és közművelődési munkákról dr. Káli Csaba igazgató számolt be. Mint mondta, 2024-ben 85 iratképző szerv iratkezelését ellenőrizték a megye területén, főleg Zalaegerszegen. A levéltár iratállománya az intenzív selejtezésekkel 86 iratfolyóméterrel (ifm.) csökkent, a gyarapodás csak 12 ifm volt, így összességében csökkent az iratállományuk, mely jelenleg 11.171 ifm. Mivel az intézmény évek óta raktározási problémákkal küzd, szükséges is a folyamatos selejtezés, új anyagot csak ezt követően tudnak befogadni – tette hozzá az igazgató.

Káli Csaba, Kulcsár Bálint és Molnár András

Tavaly 133 kutató fordult a levéltárhoz, az ügyfélszolgálatot pedig 1055-en keresték fel. A kérelmek többségét már elektronikus úton nyújtják be az ügyfelek. Ami a tudományos tevékenységet illeti: 2024-ben nyolc munkatársuk összesen 23 különböző témájú tudományos írásművet készített, továbbá 17 előadást is tartottak. A levéltár „Családtörténeteink” címmel önálló kötetet jelentetett meg, emellett két konferenciát is szerveztek.

A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen bekapcsolódtak a Petőfi Kulturális Programba. Ennek keretében közel száz előadást tartottak Zala megye falvaiban, sőt Veszprém megyébe is eljutottak. A program célja az volt, hogy a kistelepülések is megismerkedhessenek a családtörténeti, helytörténeti kutatásokkal, vagy a levéltárpedagógiával. Káli Csaba elmondta: a legaktívabb falvak ajándékként településük történetéről szóló iratmásolatot kaptak, díszes keretben.

A Családtörténeteink kötet 2024-ben jelent meg

Az ez évi tervekről Molnár András igazgatóhelyettes szólt. Többek között elmondta: több tudományos kiadványt is szeretnének megjelentetni 2025-ben. A Zalaegerszegi Füzetek sorozat részeként napvilágot lát a tavalyi „Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században” konferencia anyaga. A Zalai Gyűjtemény sorozat folytatásaként pedig Molnár András „Utóvédek a Donnál” című könyvsorozatának IV. (egyúttal záró része) kerülhet az olvasók elé. Bíznak benne, hogy az utóbbi kötethez sikerül forrást találni. További hír, hogy fővárosi kiadók gondozásában megjelenik dr. Paksy Zoltán Wlassics Gyuláról szóló monográfiája és Molnár András magyar reformkorról szóló könyve is.

A levéltár 2025-ben is szervez tudományos konferenciákat: májusban a zalaegerszegi önkormányzattal és a Göcseji Múzeummal közösen a zalaegerszegi iskolák 19-20. századi történetét elevenítik fel. Az októberi levéltári nap keretében pedig „Kastélytól a kockaházig” címmel, Zala megye 18-20. századi  épített öröksége kerül fókuszba. 

Kulcsár Bálint bemutatta az Aranykönyvet, Molnár András az idei tervekről beszélt

A sajtótájékoztatón bemutatásra került a Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség 20. század elején készült „Aranykönyve”, melynek történetéről és váratlan előkerüléséről dr. Kulcsár Bálint főlevéltáros mesélt. 1911-ben Mihályi Gyuláné (aki férjével és gyermekeivel Zalabesenyőben élt, és középbirtokos gazdálkodó család voltak) a Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség számára egy „Aranykönyv” című, arany élmetszésű, díszes borítójú kötetet készíttetett. A célja az volt, hogy a közösség ebbe a kötetbe örökíthesse meg mindazok nevét, akik a gyülekezet számára adakoznak, jót cselekszenek. A könyvet 1918-ban kezdték használni, akkor viszont 1900-ig visszamenőleg bejegyezték a „jóltevőket”, vagyis az adományozókat.

Zsugyel Kornél átvette az egyházközség előkerült dokumentumát

Az Aranykönyvet 1927-ig használta az egyházközség, ezt követően a bejegyzések megszakadtak. Hogy utána mi lett a könyv sorsa, nem lehet pontosan tudni. Két évvel ezelőtt, vagyis 2023-ban azonban bekerült a zalaegerszegi Széchenyi Antikváriumba. Hári Vilmosné antikvárius felismerte a díszes kötet történeti értékét, és azt átadta a szomszédos levéltár könyvtárosának, Simon Beátának, aki pedig a levéltáros kollégákhoz vitte a dokumentumot. Kulcsár Bálint elmondta, hogy miután megvizsgálták a könyvet arra jutottak, hogy az ma is az evangélikus egyházközséget illeti, így nem is vették levéltári állományba a dokumentumot, csupán digitalizálták oldalait.

Az egykori adományozók neve olvasható a korabeli könyvben

Az Aranykönyvet a sajtótájékoztató végén dr. Káli Csaba adta át Zsugyel Kornélnak, vagyis a jogos tulajdonos Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség vezetőjének.