Kortárs

Rendhagyó kiállítás várta a látogatókat január 18-án, szombaton Szabolcs Péter páterdombi műtermében Zalaegerszegen. Ezúttal azonban nem a szobrászművész alkotásai kerültek középpontba.

Drabik és Drabik. Mindketten erősen kötődnek Zalaegerszeghez, mindketten szobrászművészek és mindketten közeli kapcsolatot ápolnak a fémmel. Drabik Istvánnak, és fiának, Drabik Tamásnak a munkáiból nyílt kiállítás a megyeszékhelyi Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár „Értékadó lélekhangok” című beszélgetéssorozatának novemberi vendége Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművész volt, akit Szakál Eszter, a könyvtár munkatársa kérdezett pályájáról, az alkotás folyamatáról és a könyvekhez való viszonyáról.

A jelen nosztalgiája címmel Novák Kata zalaegerszegi festőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A fiatal alkotó a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán végzett.

Több mint 30 éves múltra tekint vissza a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, és bár az idei évtől más koncepció mentén szerveződik az alkotótábor, azért nem marad rejtve a közel 600 darabot számláló eddigi gyűjtemény sem.

A kortárs építészet kihívásairól beszélgettünk Bertók Sándorral, a Zala Vármegyei Építész Kamara elnökével, és Agg Ferenc alelnökkel. Az apropót a közelmúltban megjelent „Zalai építészek munkássága 2000-2023” című kötet, és annak képanyagából rendezett kiállítás adta.

Bennfentes is, meg kívülálló is. Szociografikus szemlélettel közelít a szocialista korszak tipikus épületei felé, melynek egyes elemeit, jellegzetességeit a festészet eszközeivel adja vissza sajátos hangulatú képein.

A VIII. Göcseji Dombérozó keretében nyílt meg a becsvölgyei faluházban Kerese Zsolt Vízió című önálló kiállítása. A résztvevőket Szabó József önkormányzati képviselő köszöntötte.

A lendvai zsinagógában nyílt meg a Zalaegerszegen élő és alkotó Varga Bálint képzőművész kiállítása. Az október 8-ig látogatható tárlatot a művész egykori rajztanára, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg.

Fundamentum címmel a zalaegerszegi Ady-gimnázium néhány egykori tanulójának alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Művelődési Központban.

Pár hónapja múlt 50 éves és a jeles alkalomból 50 darab festményt vitt szülővárosába, hogy egy átfogó kiállításon mutathassa be eddigi pályafutásának főbb vonulatait.

A Zalaegerszeghez sok szállal kötődő, jelenleg Becsvölgyén és a fővárosban élő Tóth József képzőművész munkából látható válogatás a Hevesi Sándor Színház előcsarnokában. A betérő egy nagyon egyéni hangvételű, szürreális világgal találkozhat a képeket nézve.

Tóth József becsvölgyei képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház előterében.

„Reality check” címmel két tehetséges győri fiatal alkotó első kiállításának ad teret az Apáczai Művelődési Központ. A műfaj festmény és fotó, kiegészülve saját szerzeményű (részben megzenésített) versekkel.

Mondani akarok valamit, vagy mutatni? Ez a kérdés érdekli Szilárdi Béla festőművészt, akinek a napokban nyílt meg a Jelek bűvöletében című kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Zalaegerszegre látogatott Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, költő. Az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára először a Zrínyi Miklós Gimnázium vendége volt, ahol 250 diáknak tartott izgalmas nyelvészeti előadást Madách Az ember tragédiája című műve kapcsán.

A szerelem, élet-halál hármassága határozza meg műveinek témáját. A három közül „valamelyik előbb utóbb lekaszál” – tehetjük hozzá, hiszen a gondolat így teljes az ef. Zámbó Happy Dead Band dalszövege szerint.

Nyitott műtermi estre várta az érdeklődőket Nemes László festőművész a zalaegerszegi Páterdombi Közösségi Házba, melynek szomszédos helyiségében található műterme is.

A zalaegerszegi Gönczi Galériában nyílt tárlata a fiatal alkotónak.

Tudat alatt címmel nyílt önálló kiállítása Kajos Anna Zsófia képzőművésznek, a zalaegerszegi Gönczi Galériában. A búcsúszentlászlói születésű alkotó a Kölcsey-gimnázium diákja volt, ám délutánonként az Ady-művészeti iskola rajz szakkörébe járt, Monok Balázs művésztanár javaslatára.