Kortárs

A plakát lényege, hogy figyelemfelkető, lényegre törő és szókimondó legyen. A plakátművészeté meg az is, hogy mindazt az információt, melyet közölni kíván, egy geggé sűrítse. Az sem baj ha arcul üt, úgy, hogy közben halljuk a csattanást is.

Zalaegerszegi témát választott diplomamunkájának Bánkuti Eszter, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének végzős hallgatója. Épülettervével a válságba került anyák és gyermekeik lakhatási lehetőségeit vizsgálta, a korábbi Petőfi-laktanya egyik területrészének revitalizációjával - olvasható az Építészfórumon.

"Át a tű fokán, keresztül hét tengeren..." címmel nyílt kiállítása Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművésznek az Apáczai Művelődési Központ galériájában. A tárlat a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat részeként látható, és a művész munkásságának elmúlt harminc évéből válogat.

Első ízben hirdették és szervezték meg Zalaegerszegen a Zala Vármegyei Tárlatot, mely – mint a neve is jelzi – a megye területén élő és alkotó képzőművészek munkáiból válogat.

Mindszentkállán nyílik kiállítása augusztus 5-én, szombaton Herkli Mátyás Barnabás grafikusnak. A zalaegerszegi születésű alkotó tavaly a megyeszékhelyi MimikArt galériában jelentkezett balatoni témájú rajzaival egy csoportos tárlat keretében. Az akkori kiállításon Nemes László festőművész egykori tanítványai mutatkoztak be a közönségnek.

Az öltözködés pszichológiája, a színek ereje és néhány tragikus sorsú nő is szóba került azon a szubjektív tárlatvezetésen, melyen Nagy Réka klinikai szakpszichológus kalauzolta a közönséget a Göcseji Múzeumban.

Az Ünnepi Könyvhét nyitónapján Tóth Krisztina író, költő volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége. A szerző délelőtt a Zrínyi-gimnáziumba is ellátogatott egy rendhagyó magyarórára. Azt követően pedig író-olvasó találkozóra várták az érdeklődőket a Deák téri bibliotékában. Az íróval Karáth Anita költő, tanár beszélgetett.

Volt újságíró, színikritikus, kereskedelmi televíziók kommunikációs tanácsadója és vezetője. Jelenleg a főpolgármesteri hivatalnál tölti be az utóbbi pozíciót. Emellett író, novellista és a 21. Század Kiadó társtulajdonosa. Annak meg örül, hogy az újságírói pályafutást maga mögött hagyta. Eddig két felnőtteknek szóló „mesekönyve” jelent meg, Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek címmel, a harmadik kötet éppen íródik. Mostanában a Hevesi Sándor Színház egyik színészéhez, Ecsedi Erzsébethez is különös szálak fűzik. Rényi Ádám író, kommunikációs- és médiaszakember a közelmúltban a József Attila Városi Tagkönyvtár vendége volt.

Sokan grafikusként ismerik, mert leginkább a ceruzarajz áll hozzá a legközelebb. Most viszont többféle műfajban és változatos témákban is megmutatkozik; meglepetésül szolgálva a látogatóknak.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem tavaszi nyitó rendezvényeként Kondor János sárvári festőművész „Megörökített idő” című tárlata fogadja a betérőket. Nem könnyű feladatot vállalt a művész, amikor a megfoghatatlan időt igyekezett ábrázolni, mondta többek között a megnyitón Daróczi Dénes művészettörténész.

„Ne keress történetet, csak fogadd be amit látsz, hallasz, érzel.” Ez a felvezető szöveg futott a Keresztury VMK színpadán Vecsei H. Miklós és a Qjúb „A kocka kibontása” című előadásának nyitányaként.

Legyőztük a telet, hiszen megérkezett a csillagászati tavasz, és eltüntettük a telet, mert a klímaváltozás miatt alig-alig látunk már hófedte tájakat.

A színház, a zene és a performansz határterületein mozgó előadás érkezik hamarosan Zalaegerszegre. A QJÚB – A kocka kibontása című produkciót Vecsei H. Miklós színművész álmodta-, majd rendezte meg alkotótársaival.

Tavaly nyáron költözött el Zalaegerszegről Nagy Kálmán festőművész, aki közel negyven év után hagyta el a várost. Egy rövid sóskúti kitérőt követően Budapesten lelt új otthonra. Bár mint mondja, még szokja a „terepet” és álmaiban sokszor visszatér Zalaegerszeg.

A szürke, ködös időben könnyen jókedvre derítheti az embert néhány könnyednek tűnő kép a nyári Balatonról. Vízpart, színes törölközők, labdák, fagyik, lángosok. Vagyis a balatoni klisék, némi iróniával fűszerezve; amikről saját magunkra ismerünk, vagy épp a szomszédunkra, rokonunkra. (Hiszen mindig a másik az „átlagnyaraló”, mi magunk sosem.)

Már az építkezés alatt is sokszor került a figyelem középpontjába a Mindszentyneum. A nyitás óta pedig szinte folyamatosan kap pozitív és negatív kritikákat a zarándokközpont.

Sok stílust kipróbált – az absztrakttól a konceptuális művészetig – míg végül egyértelművé vált számára, hogy a hagyományos ceruzarajz érdekli a legjobban. Azt mondja, ennek ellenére nem koptat el sok ceruzát, és csak két-háromféle grafiteszközt használ munkáihoz.

Megnyílt a VII. Zalaegerszegi Szalon képzőművészeti tárlat, mely közel félszáz alkotást mutat be a Városi Hangverseny és Kiállítóterem galériájában. A csoportos kiállítást 2010 óta kétévente rendezik meg, és a városhoz kötődő művészek alkotásait várják. A beérkezett műveket egy zsűrizést követően állítják ki és a szakértők döntenek arról is, hogy az adott évben ki kapja a Szalon-díjat.

Fischer csak egy van – legalábbis ami a hazai szobrászművészetet illeti –, a „Fischerek” viszont többen vannak. Főleg, mert a vér nem válik vízzé, az alma meg nem esik messze a fájától – csakhogy ilyen unásig ismételt közmondásokat is idézzünk néha.

Egy barát elvesztéséről, írásról, kiégésről, sőt egy-egy könyv megjelenésének körülményeiről is szó esett Karafiáth Orsolya író, költő legújabb regénye kapcsán. A szerző az Ünnepi Könyvhét keretében látogatott Zalaegerszegre.