Kortárs

Analóg gépet használ, mert annak sikerében ott rejlik a kockázat izgalma. Érdeklik a portrék mögött meghúzódó történetek, vagy az épületek, növények formavilága, és azok tükröződési lehetőségei.

A Krakkói Jan Matejko Képzőművészeti Akadémia V. számú rajz műhelyének alkotásaiból nyílt kiállítás Zalaegerszegen. A Puzzle című tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben látható ezen a héten, mégpedig az egyhetes Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozat részeként.

Elveszni térben és időben. Átgyalogolni egy láthatatlan határmezsgyén a jelenből a múltba. Zavarodottan állni a fővárosi Andrássy- és (vagy?) Népköztársaság út egyik buszmegállójában, miközben nem teljesen világos, hogy az előttünk álló sarokháznak vajon a külső homlokzatát, vagy a belső udvarát látjuk-e.

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész (a Nemzet Művésze) alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az agytornára inspiráló, több nézőpontból értelmezhető műveket Frimmel Gyula grafikusművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállításmegnyitó után Orosz István tárlatvezetést is tartott. A kollekció február 23-ig tekinthető meg.

Negyvenhárom Zalaegerszeghez kötődő alkotó részvételével képzőművészeti aukciót szervez a ZAZEE Kulturális Egyesület. A Decemberi LICIT elnevezésű programra – melyhez egy felvezető kiállítás is kapcsolódik – december 1-én, 18 órakor kerül sor az Arany Bárány Hotel Pince Klubjában.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, valamint a Keresztury VMK Gönczi Galériájában is láthatóak Nemes László festőművész alkotásai. A két retrospektív tárlat a művész 70. születésnapja alkalmából nyílt meg.

Több korszakot és ezekhez kapcsolódóan több uralkodó színből álló képsorozatokat láthat a közönség Nemes László festőművész jubileumi kiállításán, mely az alkotó 70. születésnapja alkalmából nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Nyolc országból, összesen tizenkét művész látogatott az idei évadban Zalaegerszegre, hogy részt vegyen a D’Clinic Studios munkájában. A Pál Katja festőművész által vezetett nemzetközi rezidenciaprogram 2018-as szezonja a napokban zárult.

Egyszerre feleség, 20. századi modern, dolgozó nő, törékeny alkatú, ám kemény kritikus és érzékeny, lírai lélek. Valójában egy huszonéves csaj a harmincas évekből. Kávéházakba jár, írókkal diskurál, hülyül a haverokkal. És bele van zúgva Mikbe. Vagyis Radnóti Miklósba.

A próbateremként funkcionáló, egykori Zrínyi úti bőrdíszmű üzemből indult a kezdeményezés, innen ered a rendezvény neve is: Díszművelődés. Bár a legelső összejövetel még Lar Pour L’art néven futott. 2014-15-ben Hajdu Eszter és Nagy Csaba volt az ötletgazdája és szervezője a fiatal alkotókat felsorakoztató összművészeti fesztiválnak.

Romos pincék, omladozó falak, hátrahagyott, elhasznált tárgyak. Por, pókháló, dohos levegő. Ez utóbbit persze csak képzeljük, hiszen képekről, mi több fotográfiákról van szó. A látványhoz azonban óhatatlanul szagokat is társítunk.

Új kontextusba helyezett óraszerkezetek, váltakozó idősíkok, kiragadott, de nem tolakodó emlékképek. Az Idő központi „szereplő” Szényi Zoltán jubileumi tárlatán. A festőművész-tanárnak 70. születésnapja alkalmából nyílt retrospektív kiállítása a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

A zenei világnap (október 1.) kapcsán egy frissen alakult, vagy inkább újjászületett régi zenekart, a Lélekmadár együttest szeretnénk bemutatni. A három hölgy alkotta csapat a vokális zene és a zenében a női minőség megjelenítésének elkötelezettje. Repertoárjuk kiemelkedő szelete a hazánkban még mindig ritka, de egyre inkább kedvelt gospel.

Művészeti akciók színhelye volt a Páterdomb a hétvégén. Szombat este a D’Clinic Studiosban performanszra várták az érdeklődőket, vasárnap délután pedig Szabolcs Péter szobrászművész invitálta barátait egy informális tárlatra a régi műtermébe.

Illékonyság és jelenlévőség, klasszicitás és akcióművészet, kutatómunka és művészi reflexió. Meg az a bizonyos – mindenhol feltűnő – pottyantós vécé, ami néhány hétig a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem előtti teret is díszíti; barokk kapuzatba ékelve.

Technológiai csodák, vezető nélküli járművek, organikus épületek, több park és erdő. Vagy éppen elöregedő társadalom, rázós utak, komoly ökológiai problémák – vajon milyen lesz a jövő Zalaegerszege?

Egységes, ám mégis sokszínű, témájában, műfajában változatos tárlat nyílt a minap a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A szegedi SZÖG-ART Művészeti Egyesület huszonnégy tagja mutatkozik be a különlegességeket is magába foglaló kiállításon.

Először csak egy kísérlet volt, hogy hogyan tud egy 1920-ban készült német némafilm és egy mai instrumentális zene „együttműködni”. 2009-ben Nadrai Róbert és Wettstein Tamás zenét írtak a Dr. Caligari című, ma már filmművészeti klasszikusnak számító misztikus thrillerhez, amit sokan a horrorfilmek ősének is tekintenek.

Alim Adilov, Kalocsai Mihály, Kerekes Elek Győző, Kiss András, Korn Beáta, Lendvay Zoltán, Sáska Tibor, Tarasz Tabaka, Viktor Melnichuk és Visnyei Gábor alkotók festményeiből nyitottak kiállítást a hévízi muzeális gyűjteményben június derekán.