Kortárs

Ritkán fordul elő, hogy különleges ékszerek és kortárs festmények kerülnek egy kiállítótérbe; és még a megvilágítás/elsötétítés is kulcsfontosságú momentummá válik a tárlatnyitón.

Bánfalvi Rita zalaegerszegi ékszerész és Kő Ferenc budapesti festőművész különös alkotásaiból látható tárlat október 10-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezésre kerülő GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

A Lendván élő Király Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat május 26-án, a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.A tárlat június 24-ig látogatható.

Különleges kiállítás várja a látogatókat a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Cvetka Hojnik szlovéniai festőművész En Sof című anyaga látható, ami tulajdonképpen az alkotó diplomamunkája, és a lendvai zsidóságnak állít vele emléket.

A színek sokfélesége megmaradt, a hatás azonban világosabb, áttetszőbb, könnyedebb lett. Kiss Ágnes Katinka festőművész mostanság inkább akvarelleket fest. Ezért is lett Vízjel a címe a keszthelyi Balatoni Múzeumban nemrégiben nyílt tárlatának.

A melankólia nem feltétlenül azonos a szomorúsággal, mint ahogy lepusztult épületek, udvarok látványa sem csak egyszerűen az enyészetet jelenti. Főleg, ha közben lebegő angyalokkal, vagy női lábakkal is találkozik az ember.

A magyar kultúra napja alkalmából Konok Tamás (1930-) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A Natura Naturata (Teremtett természet) című kollekció az alkotó elmúlt tíz évben készült festményeiből válogat.

Idei utolsó kiállítását rendezte a közelmúltban a D’Clinic Studios, és ezzel véget ért a 2016-os nemzetközi rezidenciaprogram. A záróeseményen Blair Johnston (USA) képzőművész tárlatát és Billie Hanne (Belgium) táncművész-költő performanszát nézhette meg a közönség.

Többségében a zalai táj a témája Szényi Zoltán festőművész kiállításának, mely a Báthory-szakgimnáziumban látható január közepéig. Az iskola újraéledő galériájában az egykori pedagógus munkái a diákok számára elérhető közelségbe hozzák a festészetet, a nyugalmat közvetítő téma pedig a téli elcsendesülést kívánja segíteni.

Van- e átjárhatóság a hagyományos költészet és a slam poetry között, eladhatóbbá, befogadhatóbbá teszi- e költészetet a fiatalok számára a szlemmelés?

Mi lesz abból, ha egy író és konceptuális művész közösen dolgozik? Egy könyv; ami kép is, meg szöveg is. Olvasható is, meg nézhető is.

Sokan csak az „akik nagybetű blogot olvasnak” Facebook csoportból ismerik. Pedig a nagybetü blog (így kisbetűvel és a virtuális térben ékezet nélkül) a közösségi portálon kívül is létezik.

Mesterek és tanítványok, műfaji és stílusbéli sokszínűség, színek, formák, kreatív gondolatok kavalkádja. Mindez egy térben, mégis átláthatóan, jól strukturálva, hogy ízelítőt kaphassunk egy intézmény negyedszázados történetéről.

Korláton ülni jó. Vagányság, szabadság. Egy kis lazulás a spanokkal az órák közti szünetben, mielőtt újra vissza kell térni a tanterem rendjéhez.