Kortárs

Néhány hónapja tért vissza Skóciából Zalaegerszegre Kajos Anna Zsófia képzőművész. Az elgini Moray School of Art egyetem képzőművészeti karának egykori hallgatója, most a Liszt-iskola galériájában mutatja be alkotásait.

Egyszerre realista és absztrakt, követi a festészet hagyományait, de térinstallációkat is készít. Így lesz minden egyben a veszprémi születésű, Budapesten élő Csiszér Zsuzsi festőművész képein.

A kilencvenes évek eleje óta minden év március 22-én a figyelem középpontjába kerül a víz, hiszen ekkor ünnepeljük a víz világnapját. Természetes, hogy ilyenkor környezetvédelmi szempontból beszélünk a kérdésről, ám néha érdemes más nézőpontból is körbejárni a témát. Mondjuk, hogy mit jelent a víz a képzőművészet számára; legyen szó szimbólumról, vagy a festészet számára fontos anyagról.

A Költészet világnapja (március 21.) alkalmából a kortárs versekről beszélgettek az Apáczai tagkönyvtárban működő Könyvbarát Körben. A téma egyik elkötelezettjét is meghívták vendégségbe, D. Varga Ádámot, a Hevesi Sándor Színház színművészét, aki dramatizálta és rendezte a kizárólag kortárs versekre és dalokra épülő „Közel a jóhoz” című darabot.

Vidéki élet és fővárosi lét, hagyományok és kortárs irodalom. Emberi sorsok, küzdelmek; a sértettségtől a harmóniáig. Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő volt a vendége a Zalai Falvakért Egyesület „Nők a nőkért – Mi. Nők. Egymásért, együtt” című rendezvénysorozatának.

Új darab „ért be” a Hevesi Sándor Színház deszkáján. D. Varga Ádám, a társulat fiatal színművésze, aki egy éve erősíti a zalaegerszegi csapatot, írt és rendezett egy zenés irodalmi művet az életet átívelő szerelem témája köré.

Már önmagában az is ritkaságnak számít, hogy a Csatár feletti égbolt színei egy ruhán nyerjenek végső értelmet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ez a bizonyos ruha egy könyvborítóra is rákerült, akkor sejthetjük, hogy valami különlegességről, megismételhetetlen dologról van szó.

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USÁ-ban… aztán meg újra Magyarországon.

Műfaji sokféleség, filozofikus tartalom, évtizedes alkotói pálya, szerénység és alázat. 70 éves lett Horváth László képzőművész, akinek a jeles alkalomból egész életpályáját bemutató kiállítása nyílt a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlat emellett a folytonosságról is szól, hiszen a zsinagóga galériájának egyik szárnyában fia, Horváth László Adrián alkotásai láthatók.

Párizsban járt ősszel, és nyitott kapukat döngetett. Utóbbira igazából nem volt szükség, hiszen elmondása szerint tárt karokkal várták, szívesen fogadták. Annak ellenére, hogy Nagy Kálmán festőművész nem Párizsban él és alkot, a szerencsének köszönhetően (bár mint mondja, nem hisz a véletlenekben) mégis eljutott a francia főváros egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiváljára.

Gyakran valamilyen múltbeli esemény, „történelmi szál” adja az alapot, ám az idő illékonysága szintén megjelenik alkotásaiban, performanszaiban. Nála ez természetes, hiszen nem csak művész, hanem történész is (vagy épp fordítva).

A Géb’Art Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évben készült munkákáiból, illetve annak elődjét, az Egervári Művésztelepet prezentáló alkotásokból válogattak két kiállításra valót a jubileum alkalmával a szervezők. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kizárólag a zalaegerszegi művészek mutatkoznak be. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában pedig az ország más pontjain, illetve külföldön élő, egykori táborlakók munkáiból látható nagyon vegyes tárlat. Mindkét esetben október másodikáig láthatók a kiállított művek.

A művészetek és a testi-lelki egészség volt a témája augusztus 21-22-én a Vizslaparkban rendezett fesztiváloknak. A program a Restart Fesztivál része lett volna, de ennek hiányában a két értékközvetítő rendezvényről nem mondtak le a szervezők.

Nemcsak az ősz készül Párizsba, hanem Nagy Kálmán zalaegerszegi festőművész is. Egyesületi és két galériabeli kiállítással mutatkozik be ott. Nagy a pörgés addig, hiszen jelenleg egy budapesti tárlaton látható a francia fővárosba készülő képeinek egy része, illetve szintén ősszel a Keresztury VMK-ban is lesz kiállítása.

A kiállítás alatt szinte mindenki csak „vörös és fekete” képeknek hívta Borbás Helga alkotásait. A ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online kiállításán az összes tárlatvezetőnek szemet szúrt a festőművész két titokzatos, ám látványos, erőteljes tónusú festménye.

A rajzolás tevékenységéből indult el egész pályafutása. Dús László szakkörében kezdett, sőt onnan számítja végleges elköteleződését a képzőművészet felé. A festés kevésbé vonzotta, ám a „szöszmötölősebb” grafikai irányzatok igen.

A kitárulkozás iránti vágy és a szabadságélmény hívta életre a jelenlegi helyzetben a 8.01 galériát. Az online kiállítóhelyet a ZAZEE Kulturális Egyesület hozta létre. Mint arról már korábban beszámoltunk, az első alkalommal a finearthotel.hu gyűjtőoldalhoz csatlakozott – jobbára Zalaegerszeghez kötődő – képzőművészek munkái láthatók a virtuális térben.

Húsvéti Tojás Aukciót indít a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. A kezdeményezés alapötlete az volt, hogy a Zalaegerszegen alkotó művészek húsvét alkalmából, jótékonysági céllal, öt darab – 70 centiméter nagyságú, műgyantából készült – tojás felületére alkossanak, amik majd árverésre kerülnek.

A művészet életmentő, és életet adó dolog. A jelenlegi helyzetben ezt különösen fontos szem előtt tartani. Sok egyéb érzés mellett ennek szellemében születtek meg Nemes László legújabb alkotásai. A festőművésszel páterdombi műtermében beszélgettünk.

Jól indult az idei év Németh Miklós grafikusművész számára. Több terve is volt, köztük utazás, külföldi kiállítás, aztán jött a tavaszi veszélyhelyzet, ami – másokhoz hasonlóan – az ő elképzeléseit is felülírta.