Téglaégetők a várárok alól

Mint arról már többször beszámoltunk: a múzeum szomszédságában, az egykori egerszegi végvár területén, augusztus óta, mintegy 900 négyzetméteren zajlik teljes felületű régészeti feltárás. Az ásatás már sok érdekes leletet hozott a felszínre, az utóbbi hetek pedig újabb meglepetéssel szolgáltak.

Újabb középkori kemencékre bukkantak

Simmer Lívia és Vigh László a Batthyány utca mellett előkerült téglaégetőnél

Ahogy Simmer Lívia ásatásvezető régész fogalmazott: a hamarosan záruló munkák megkoronázása mindaz, ami az utolsó szakaszban a felszínre került. Arról már nemrég tájékoztatták a sajtót, hogy a Várkör utcához közel eső részen előkerült egy téglaégető kemence, melynek működése a város középkorához köthető. A leletanyagok alapján a 14. század végén, 15. század elején használhatták.

A múzeum munkatársai bíztak abban, hogy a területről még további hasonló korú kemencék is előkerülnek, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol egy van, ott többnek is kell lennie. (Általában ugyanis egyszerhasználatosak voltak ezek az égetők, egy-egy nagyobb építkezés így több kemencét kívánt.) Simmer Lívia elmondta, hogy az ásatás területén végül összesen öt darab kemencét sikerült azonosítani. Ezekből kettő szinte teljesen megsemmisült az egerszegi vár későbbi erődítései miatt. Kettő viszont nagyon jó állapotban megmaradt.

Az egyik a már bemutatott Várkör utca melletti téglaégető, a másik pedig a Battyhány utcához közelebb eső szakaszon került elő. Az 5x4 méteres, valószínűleg a 14. század végéről származó kemence, szerkezetét tekintve két fűtőcsatornájú. A csövek szélét téglával rakták ki, és boltívek is kerültek fölé. A régész szerencsének tartja, hogy ilyen jó állapotban megmaradt. Csak a keleti széle semmisült meg a későbbi vár cölöpsorai miatt.

Két fűtőcsatornájú, 5x4 méteres kemence

Szintén találtak egy kemencét a várárok betöltése alatt is. Ezt nagyon gyorsan kellett feltárniuk, mert a feltörő talajvíz nehezítette a munkát. Ez a téglaégető három fűtőcsatornájú. Érdekesség, hogy később (a 16. század körül) egy hatszögletű, faszerkezetű kutat építettek a már nem funkcionáló kemence helyére.

Az ásatásvezető a most előkerült leleteket értékelve elmondta: a város 1394-ben a Kanizsai-családtól a veszprémi püspök birtokába került, aki ezután építkezésekbe kezdett. Megtörtént a korai (vélhetően faszerkezetű) plébániatemplom gótikus átépítése (ennek maradványai ma a nagytemplom alatt vannak), és püspöki udvarház is épült (ennek romjai a mai törvényszék alatt találhatók). Mindkét építkezéshez téglákra volt szükség, a kemencék pedig nagyon közel vannak ezekhez az épületekhez. Más házakról nem tudni, amihez felhasználhatták volna az itt készült téglákat. Az előkerült kemencék ezért fontos adalékul szolgálnak a város középkori történetéhez.

A régész azt is elárulta, hogy a menet közben 50 ládányira gyarapodott leletanyag között, őskori kőeszközök és Árpád-kori kerámiák is vannak. Ezek is azt bizonyítják, hogy a város ősidők óta, folyamatosan lakott terület volt.

Szakemberek és politikusok tárgyalnak a téglaégető sorsáról

A sajtótájékoztatón részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Vadvári Tibor alpolgármester, dr. Kostyál László, a múzeum igazgatóhelyettese is. Az országgyűlési képviselő elmondta: a Batthyány utca közelében megtalált, jó állapotú kemencével kapcsolatban felmerült az az ötlet, hogy a leendő Mindszenty-központban, egy üvegpadlózat segítségével bemutassák azt. Ehhez persze előbb ki kéne egészíteni a hiányzó részeit, és visszaállítani a téglaégető eredeti formáját. A lelet szerinte olyan értéket képvisel, amit jó lenne megmenteni, és bemutatni a látogatók számára.

Persze ez egyelőre csak álom, hiszen, előbb forrást kell találni a rekonstrukció és a beépítés költségeihez. Jelenleg szakemberek és politikusok is tárgyalnak a lehetőségekről.