Adventi készülődés a századelőn

„Száz éve is várták a karácsonyt Zalaegerszegen” címmel hirdetett adventi sétát szombat délutánra a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a helyi Tourinform Iroda. A résztvevőket Tódor Tamás idegenvezető, az iroda munkatársa kalauzolta. A menet a Mindszenty térről indult, és az egykori városközpontot, vagyis a Kazinczy teret, Rákóczi utca elejét, Széchenyi teret és a Kossuth utca Európa térig tartó szakaszát érintette.

 Csokoládé, porcelánfotó és díszes kirakatok

Tódor Tamás idegenvezető (balról) kalauzolta az érdeklődőket

Mint azt Tódor Tamás elmondta, az 1900-as évek elején a városnak erre a részére koncentrálódtak az üzletek, kávéházak, kiskereskedések, melyek sokszor már november elejétől készültek a karácsonyra. Az ünnepi láz tehát, nemcsak napjainkban indul meg már több mint egy hónappal szenteste előtt. Hogy mit kínáltak a boltok, és mik voltak a korszak népszerű termékei, azt az 1900-1910 között megjelenő Magyar Paizs újság hirdetéseinek alapján gyűjtötte össze az idegenvezető. Az egykori boltok helyét levéltári források, múzeumi dokumentumok alapján pontosan meg is lehet határozni. Sok helyén ma is valamilyen üzlet működik.

A séta során szó esett többek között az egykori Kummer kávéházról (ahová most a Göcseji Múzeum költözött); itt főleg – ma már klasszikusnak számító – ünnepi süteményeket (linzer, pozsonyi kifli, kuglóf), valamint pezsgőkülönlegességeket és más édességeket, illetve italokat árusítottak. A templommal szemben, a régi városháza (ma bisztró) alatt papírkereskedés volt, ahol képeslapokat, levelezőlapokat lehetett vásárolni. Ezzel átellenben, a plébániahivatal épületének földszintjén pedig egy drogéria működött, „Aranykereszthez” néven. Ha a Kazinczy tér, Rákóczi út felé vesszük az irányt, akkor említést érdemel az egykori Korona szálló (ma KISZÖV-székház) melletti aprócikk-kereskedés. Ifj. Horváth Jenő ajándékboltjában szinte mindent lehetett kapni, a dísztárgyaktól kezdve a játékokon át, a kesztyűig és a sálig. A közeli Schütz áruházban pedig ruhákat és más kelméket is árusítottak.

A pozsonyi kifli már akkor is közkedvelt volt (Illusztráció)

A szemközti oldalon, a Keresztury-ház alatti kereskedésben pedig a különféle varrógépeken túl, igazi kuriózumot árultak; ez nem más, mint a photo-email. Tódor Tamás ezzel kapcsolatban elárulta: porcelánfotókról van szó, ami annyit jelent, hogy kézelőkre, brossokra, és más porcelántárgyakra családi fotókat lehetett nyomtatni. A munkát nem Zalaegerszegen, hanem a fővárosban végezték el, itt csak a rendeléseket adhatták le a kuncsaftok, illetve átvehették az elkészült árut. A korabeli reklám arra is felhívta a figyelmet, hogy a fényképeket természetesen sértetlenül visszaadják a tulajdonosoknak.

A Schütz áruház épülete (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Szintén a korabeli reklámokból lehet arra is következtetni, hogy a századelőn mit ajándékoztak szívesen az emberek szeretteiknek. Nos, a csokoládék, likőrök, pezsgők és könyvek akkor is népszerűek voltak, csakúgy mint a játékok és kisebb dísztárgyak. A századelőn is folyt kampány annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki igyekezzen magyar terméket vásárolni. Ekkoriban néhány helyen már árusítottak fényképészeti cikkeket, sőt fonográfot is, de ezek ritkaságnak számítottak és az áruk is elég borsos volt. Az idegenvezető arra is kísérletet tett, hogy néhány termék árát „kiszámolja” a mai forintnak megfelelően. Az árakat az arany árához, valamint a pengő és az 1946-os forint értékéhez mérten vissza lehet vezetni valamelyest. Eszerint például a Kummer kávéházban egy üveg pezsgő (a közönségesebb fajtából) 2 korona 50 fillérbe került, ami körülbelül 7000-8000 forintnak felel meg. (1 korona körülbelül 3500 Ft-ot ér.) A márkásabb italok (Törley) ennél drágábbak voltak.

A séta a Mindszenty térről indult

A belvárosi sétán az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a századelőn a posta az ispita épületében működött (a postapalota majd csak az 1920-as években épül fel), és hatalmas forgalmat bonyolított le advent idején. (Sőt, még december 25-én, 26-án reggel is nyitva tartott.) Természetesen nemcsak levelezőlapokról és képeslapokról van szó, hanem csomagküldésről is. Az ügyfelek figyelmét pedig több fórumon hívták fel arra, hogy az elküldeni kívánt ajándéktárgyakat jól „pakkolják be”.

Érdeklődésünkre Tódor Tamás azt is elmondta, hogy a századelőn is voltak ünnepi fények – persze nem olyan mennyiségben és intenzitással, mint manapság. A rangosabb üzletek és áruházak azonban díszítették kirakataikat. A már említett Magyar Paizsban például 1906-ban megjelent egy rövidke cikk arról, hogy a Schütz áruház az ünnepre készülve egy Zeppelin léghajó-makettet helyezett el a kirakatban, amit ki is világított. Az írás pedig arra is kitér, hogy az üzlet kirakatai nagyon látványosak lesznek az adventi szezonban.