Jármű-üzemmérnök BProf szakot indul

A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar ősztől kezdődő képzése Zalaegerszegen

– Amikor a járműipari tesztpálya létesítésének előkészületei megkezdődtek, már akkor felvetődött a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara részéről, hogy ideális lenne Zalaegerszegen, helyben biztosítani olyan felsőfokú képzést, ami kielégíti majd a járműipari tesztpálya igényeit. Műszaki területen ezt támogatandóan jelenleg a Pannon Egyetemnek van mechatronikai mérnökképzése a zalai megyeszékhelyen. Ugyanakkor igény jelentkezett tesztmérnökökre, akik a járművek tesztelésének összeállítását, kalibrálását, mérését, adatgyűjtését végzik. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akkor még oktatási államtitkár kérésére kezdtünk el a képzés kialakításán gondolkodni, ami a járműmérnök területen belül egy új szak, a jármű-üzemmérnök BProf szak és egy új specializáció, a tesztmérnök specializáció kialakítását jelentette.

– A BProf képzés miben különbözik a többitől?
– Mint ismert, a BSc az alap-, míg az MSc a mesterképzés. A törvény lehetőséget ad egy kicsivel rövidebb időtartamú képzésre, ez az úgynevezett BProf alapképzés, ami hat félévet jelent, szemben a hét féléves BSc-vel.  Ez egy gyakorlatorientált alapképzés, amelyben kevesebb a mély elméleti megalapozó rész és több benne a gyakorlat. Az első ilyen Bprof képzést egyébiránt informatikai területen indította el a BME 2018 őszén. Ezt informatikus üzemmérnök képzésnek hívják, melynek analógiájára létesítettük a jármű-üzemmérnök BProf képzést. A mi állami ösztöndíjas jármű-üzemmérnök képzésünk, egyelőre csak Zalaegerszegen lesz elérhető, indítására ez év szeptemberétől kaptunk lehetőséget, amelyre 2020. február 15-i határidővel lehet jelentkezni. A képzéssel gyakorlatilag visszakerültünk a zalai megyeszékhelyre, ahol korábban a most a Pannon Egyetem égisze alatt működő mechatronikai mérnökképzést folytatta a BME.

– Hány főt kívánnak felvenni?
– Az első évfolyamra 30 főt kívánunk felvenni, ami így az első körben elegendő lesz, hosszú távon viszont növekedhet majd a létszám. Kiemelném, hogy maximálisan élvezzük Zalaegerszeg városának és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. vezetésének támogatását, hiszen az oktatás igen költséges, főleg ilyen kis létszám esetén. A támogatás nem feltétlen anyagiakat jelent, hiszen területet, hozzáférést és labort is biztosítanak számunkra.
A felvételi ponthatárt a jelentkezők száma, összetétele fogja meghatározni. A BME-en egyébiránt magasabbak a ponthatárok a minimum 280 pontnál. Mivel ez egy műszaki képzés, elsősorban a reál tárgyak, főleg a matematika eredménye lesz fontos. A matematika érettségi kötelezően is előírt, de mellette több más tantárgy választható a felvételi pontszámításhoz. A Bprof képzés egyébként nem jelent zsákutcát a továbbtanulók számára, hiszen van átjárás innen az MSc-re is, ha valaki szeretné elmélyíteni a megszerzett tudását.

– A képzés helyszínét már kiválasztották?
– Úgy gondoljuk, hogy a tavaly ősszel átadott ZalaZone Kutatási és Technológiai Központ hosszú távon helyet adhat majd a képzésnek, ahol kialakítottunk már egy műegyetemi labort (2. kép). Mivel a technológiai központnak  jelenleg még fejlődik a campus jellege és egyelőre tömegközlekedéssel sem közelíthető meg, ezért a Budapesti Gazdasági Egyetemmel kötöttünk szerződést, tőlük béreljük a tantermeket. A BGE Gasparich úti campusán van kollégium, számítógépterem és sportolási lehetőség, tehát itt fogjuk elkezdeni az oktatást, de elég gyakran kijárunk majd a tesztpályára és a technológiai központba, melynek, ha környezete kiépül, akkor, teljesen kitelepülhet oda a képzés.

– Mely egyetemekkel működnek együtt a képzésben?
– A Pannon Egyetemmel mindenképpen együtt kívánunk működni, hiszen a mechatronika és a járműmérnök szakok egymáshoz közeli területek. Az alaptantárgyak, mint a matematika, fizika, mechanika és az elektrotechnika, tekintetében is sok a közös. Ezt a szinergiát mindenképpen ki szeretnénk használni képzésünkben. A Széchenyi István Egyetemmel is nagyon jó a kapcsolatunk, sok közös pályázatban dolgozunk együtt. Ha nekik is lesz majd Zalaegerszegen képzésük, akkor velük is szívesen működünk együtt.

– A technológiai központban létrehozott műegyetemi labor saját kutatás-fejlesztési projektjeiket szolgálja. Mennyire kapcsolódhatnak be ebbe a tevékenységbe a jármű-üzemmérnök szak leendő hallgatói?
– Jelenleg is több kutatás-fejlesztési projektben dolgozunk Zalaegerszegen, ami azt is jelenti, hogy a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar kollégái helyben vannak jelen, akik oktatják majd a hallgatókat is. Természetesen az oktatókon keresztül a hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatás-fejlesztési projektjeinkbe. Tervezzük azt is, hogy a hallgatókat több alkalommal Budapesten fogadjuk egy-egy előadás erejéig, hogy megismerjék a Műegyetemen zajló technológiai fejlesztéseket és az intézményi légkört. A gyakorlatorientált szak indításának feltétele a helyszíni jelenlét. Ennek okán fontosnak tartjuk, hogy a tesztpályán megjelenő autóipari cégekkel és a járműiparhoz kötődő helyi és környékbeli cégekkel is felvegyük a kapcsolatot, ami lehetőséget biztosít közös tudományos munkára, kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására, valamint a hallgatók gyakorlatorientált oktatásának erősítésére. Ebből kitűnik az is, hogy nemcsak a K+F területén szeretnénk műegyetemi szinten jelentősek lenni Zalaegerszegen, hanem az oktatásban is.  

Uniós támogatásból a KJK részt vesz például az autonóm járműrendszerek tudományos vizsgálatában, valamint a tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztésében az önvezető járműirányítási technológiák terén futó pályázatokban. Mindezen programokba jól beleilleszkedik az ősszel induló jármű-üzemmérnök BProf szak, mert kutatási eredményeinket azonnal felhasználhatjuk az oktatásban. A cél olyan mérnökök kibocsátása, akik a ZalaZone Járműipari Tesztpálya tesztelési folyamataiban aktívan részt tudnak venni – hangsúlyozta végül dr. Varga István.